Ha a visszér szóba kerül, a legtöbb embernek elsősorban az idős emberek lábán végig futó, lilás pókháló- vagy seprűvénák juthatnak eszükbe. Ez azonban tévhit, hiszen a visszeresség már fiatalabb korban, akár a 20-30 évesek körében is jelentkezhet. Amennyiben nem foglalkoznak vele, könnyen szövődményekkel kísért állapotromlás alakulhat ki. Emiatt már az első tünetek megjelenésekor javasolt egyeztetni egy orvossal a megfelelő kezelés megindításáról.
A fiatalabb korosztályt is veszélyezteti
Visszérről akkor beszélhetünk, ha a vér visszaáramlását megakadályozó vénabillentyűk valamiért nem működnek megfelelően, így pedig a véráramlás lelassul és megreked. A pangó vér hatására a vénák kitágulnak, kanyargóssá válnak, az érfalak pedig megvastagodnak. A betegség nemcsak a bőr felszínéhez közeli hajszálereket, de súlyosabb esetben a végtagok belső rétegeiben futó mélyvénákat is érintheti.
Bizonyos környezeti tényezők már fiatalabb korban is növelik a visszér kialakulásának kockázatát. Ilyen például az örökletes kötőszöveti gyengeség, a lábak túlzott terhelése, a tartósan sok üléssel vagy állással járó munkakörök. Szintén kockázati tényező lehet a túlsúly, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, bizonyos hormonális változások és a dohányzás, illetve túlzott alkoholfogyasztás is. A kényelmetlen, szűk ruhák és lábbelik rendszeres viselése hosszú távon szintén gátolhatja a végtagok keringését és növelheti a betegség kialakulásának kockázatát. A forró nyári hónapokban a visszerek állapota tovább romlik, ilyenkor ugyanis az erek kitágulnak és lassul a vérkeringés, így az erekben a pangás is fokozódik.
Az elhanyagolt visszeresség miatt a későbbiekben súlyosabb tünetekkel számolhatunk. A vénás keringési elégtelenség egyik legsúlyosabb szövődményeként lábszárfekély is kialakulhat, mert a vénás pangás miatt a láb szövetei, elsősorban a láb bőre oxigénhiányos állapotba kerül, elvékonyodik, így hajlamosabb lesz a fertőzésekre, majd a fekélyre. A mélyvénákban kisebb vérrögök is leválhatnak, amely a tüdő felé sodródva életveszélyes tüdőembóliát eredményezhet. Nem szabad tehát halogatni az orvosi vizitet, érdemes szakemberhez fordulni már az első tünetek feltűnése esetén.
Ezek a korai tünetek utalhatnak visszérre
A lábszár és vádli környékén jelentkezhetnek az első tünetek, az érintetteknél izomgörcsök és zsibbadás jelentkezhet. Napközben nehézlábérzés, a végtagon jelentkező viszkető, égő fájdalom hívhatja fel a figyelmet a problémára, rendszerint ezek a tünetek hosszabb állást követően csak tovább fokozódnak. A lábszáron, bokán pókhálószerűen kirajzolódó vénák szintén erre a problémára utalnak.
A kezelés egyik legfontosabb eszköze a kompressziós pólya, vagy más néven orvosi gyógyharisnya, mely helyettesíti az érfalak elvesztett feszességét, és biztosítja a megfelelő véráramlást. Speciális visszértorna is segíthet a végtagok egészségének megőrzésében, a rendszeres mozgás pedig önmagában is jótékony hatású lehet. A patikák polcain vény nélkül is elérhetőek emellett olyan érvédő hatású gyógyszerek, amelyek növelik a hajszálerek ellenállását és meggátolják a vénák tágulását, ezáltal pedig hatékonyan kezelhetik a visszérbetegség korai tüneteit is.
A legjobb persze, ha sikerül megelőzni a betegséget, melynek fontos része a helyes életmód. Ehhez a testsúlykontroll és a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú, a futás, úszás, de már egy könyned séta is segíthet megelőzni a tüneteket. Emellett minden üléssel vagy állással töltött órában iktassunk be egy kis könnyed mozgást is. Súlyos, előrehaladott esetekben pedig feltétlenül kérjük angiológus szakorvos segítségét, aki a hatékony terápiát meghatározhatja.
