A kockázat az életkor előrehaladtával egyre nő, de ezen kívül még több tényező is szerepet játszik a vénák kóros kitágulásában. A vénák feladata, hogy elszállítsák az oxigénben szegény, szén-dioxidban gazdag, elhasznált vért a szövetekből és a mérgező anyagcseretermékeket a szövetközti térből. Visszértágulat esetén viszont ez a folyamat akadozik, az érintett végtag vérkeringése romlásnak indul.
Bedagadt lábaktól a csúnya kitüremkedésekig
A gyűjtőerek csak akkor tudják maradéktalanul ellátni funkciójukat, ha a vénabillentyűk problémamentesen megakadályozzák a vér visszafelé áramlását. A kóros elváltozás első lépcsője ennek megfelelően az említett billentyűk nem megfelelő működése, amelynek eredményeképpen a vénák kitágulnak, megnyúlnak. A folyamat kiterjed a felületi és a mélyvénás hálózat közötti összekötő vénákra is. Mindez egyszerre jelent esztétikai problémát és egészségügyi kockázatot.
A visszértágulat többnyire a lábszár, a térd és a comb belső részén jelenik meg, de olykor a vádlin is kialakulhat. A beteg először csak annyit vesz észre, hogy a lába estére beledagad a cipőbe. A boka megvastagszik, a bőrfelület viszket, sajgó fájdalom is jelentkezik. Ezek a tünetek idővel egyre fajsúlyosabbá válnak, majd éjszakai izomgörcsök és a bőr vöröses-barnás elszíneződése, hámlása okoz további kellemetlenségeket. Eközben a vénák is egyre inkább átsejlenek, lilás kitüremkedések jönnek létre. Idővel mindez veszélyes szövődményeket idézhet elő.
Nem kívánt örökség
Általában elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre gyakoribb a visszértágulat a népesség körében. Míg 30 éves kor alatt az emberek alig pár százaléka találkozik a problémával, 60 év felett már legalább egynegyedük érintetté válik.
A nők veszélyeztetettebbnek számítanak e tekintetben, nem a véletlen műve tehát, hogy nagyjából kétszer annyi női beteg van, mint férfi. A vénák túlzott kitágulásában jelentős szerepet játszik a genetika. A hajlam generációról generációra öröklődhet, ezért érdemes komolyan venni a betegség megjelenésének kockázatát, ha a felmenők között is sokan küszködtek ilyen jellegű panaszokkal. Persze ez nem minden, életmódunkban számos dolog fokozhatja a rizikót.
Egyéb kockázatnövelő tényezők
Az ülő- és állómunkát végzők körében például könnyen kialakulhat visszeresség. Ilyen esetekben ugyanis a lábak sokáig ugyanabban a pozícióban maradnak, ezáltal lelassul a vérkeringés, a vér pangani kezd, emiatt pedig megváltozik a vénán belüli nyomás. Szintén veszélyeket rejt magában e tekintetben a túlsúly, ahogy az úgynevezett jojó effektus is, azaz a lefogyás és meghízás gyakori váltakozása. Egyes betegségek is hozzájárulhatnak a visszértágulat kialakulásához, így például bizonyos anyagcsere-betegségek, mint a cukorbetegség. Az érszűkületben szenvedők is fokozott kockázatnak vannak kitéve, akárcsak azok, akik rendszeresen dohányoznak. Nők esetében a fogamzásgátlók szedése és a várandósság is rizikófaktorként jelentkezik.
