Az elmúlt évtizedekben ugyan történt előrelépés, de globálisan még mindig több milliárd ember nem jut hozzá teljes mértékben az alapvető víz-, szennyvíz- és higiéniai szolgáltatásokhoz. Mindez fokozza a megbetegedések kockázatát és az érintettek társadalmi kirekesztettségét – derül ki az ENSZ által a víz világhete alkalmából közzétett jelentésben. Az elemzés szerint a legnagyobb egyenlőtlenségek az alacsony jövedelmű országokban, bizonytalan körülmények között, vidéki közösségekben élő emberek, a gyermekek, valamint az etnikai kisebbségek és az őslakos csoportok esetében tapasztalhatók.
Több milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) honlapján publikált dokumentum megállapításai között szerepel, hogy az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére világszerte 2,1 milliárd, tehát minden negyedik ember még mindig nem jut hozzá a tiszta ivóvízhez, köztük 106 millióan kezeletlen felszíni forrásokból isznak. Azt is kiemelték, hogy 3,4 milliárd ember él biztonságosan kezelt szennyvízelvezetés nélkül, köztük 354 millióan a természetben végzik el szükségleteiket. A jelentés szerint 1,7 milliárd ember nélkülözi otthonában az alapvető higiéniai szolgáltatásokat, köztük 611 millió semmiféle szolgáltatáshoz nem jut hozzá.
A szerzők megállapították, hogy a legkevésbé fejlett országok lakóinak esetében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy nem férnek hozzá az alapvető ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatásokhoz, mint más országokban, és több mint háromszoros a valószínűsége, hogy nincsenek otthonukban alapvető higiéniai szolgáltatások. A szegény országokban a biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 38 százalékponttal alacsonyabb más országokhoz viszonyítva.
A vidéken élők esetében történt előrelépés, de még mindig rosszabb helyzetben vannak, mint a városi lakosság. A biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 2015 és 2024 között 50 százalékról 60 százalékra, az alapvető higiéniai ellátás pedig 52 százalékról 71 százalékra nőtt. Eközben a városi területeken az ivóvízzel való ellátottság és a higiéniai ellátás nem változott.
Különösen erősen sújtja a vízhiány a lányokat és nőket
Hetven ország adatai alapján azt állapították meg, hogy miközben a legtöbb nő és serdülő lány hozzájut menstruációs termékekhez, és van olyan helyiség, ahol rendbe szedheti magát, de sokan vannak, akik ezt nem tehetik a szükséges gyakorisággal. A 15-19 éves lányok esetében az adatok szerint kevésbé valószínű, hogy menstruációjuk alatt iskolai, munkahelyi vagy szabadidős tevékenységekben vegyenek rész, mint a felnőtt nők. Az adatközlő országok közül a legtöbb régióban elsősorban a nők és lányok feladata a víz beszerzése, a legtöbb szubszaharai, valamint közép- és dél-ázsiai országban naponta több mint fél órát töltenek vízgyűjtéssel.
A 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési célok között szerepel az alapvető víz-, szennyvíz- és higiéniai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés megteremtése. Az utolsó öt évben ehhez fel kell gyorsítani a fejlődést – figyelmeztetett a nemzetközi szervezet, megjegyezve, hogy közben a kitűzött cél egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: