A trombóziskezelés célja, hogy megakadályozza a további vérrögök és a poszttrombotikus szindróma kialakulását, valamint kivédje a tüdőembóliát. Ugyanilyen fontos szempont azonban, hogy a szakemberek iránymutatást adjanak a betegeknek ahhoz, hogy hosszú távon egészséges, aktív életet élhessenek. Professzor Dr. Blaskó György trombózis specialista, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász szakorvosa beszélt a trombózis utáni gondozás jelentőségéről.
Trombózis után minimalizálni kell az ismétlődés lehetőségét
Ha már kialakult valakinél trombózis, akkor sajnos számítani kell az ismétlődés veszélyére, mert minden következő trombózis az előző talaján alakul ki. Ezért a közvetlen veszély elhárítása után a betegnek tartósan alvadásgátló (antikoaguláns) készítményt kell szednie orvosi kontroll mellett. A trombotikus eseményt követően minden esetben keressük a vérrög kialakulásához vezető okot is, amit azonban nem mindig sikerül kideríteni. Az első trombózist követően genetikai, valamint véralvadási paraméterek vizsgálatára kerül sor, melynek célja, hogy fény derüljön többek között a genetikailag fokozott trombózishajlamra.
Fontos az erek állapotának felmérése, illetve egy alapos kardiológiai vizsgálattal a szív működésének esetleges problémáit is fel kell térképeznünk. Amint arra Prof. Dr. Blaskó György felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy a trombózis az első jele egy olyan betegségnek, ami még nincs diagnosztizálva. Mivel daganatok, nőgyógyászati és gasztroenterológiai kórképek is fokozhatják a trombózisrizikót, az alapellátó orvos iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy milyen irányú további kivizsgálásra lesz szüksége a páciensnek. 60 év felett ezért minden (bárhol, bármekkora) trombózis jelentkezése után teljesen át kell vizsgálni a beteget malignus folyamat irányába! Az ugyanis ekkor még oly kicsi, hogy sikerrel eltávolítható és kezelhető.
"A trombózisos beteg kivizsgálásának célja az antikoaguláns kezelés tartalmának meghatározása. Azt, hogy milyen típusú vérhígítót és mennyi ideig kell szednie a betegnek, többek között a családi anamnézis, a trombózis oka (provokált vagy nem provokált esemény történt-e) és súlyossága, valamint a beteg egészségügyi állapotának és társbetegségeinek függvényében döntjük el. Mindemellett az egyéni életmódbeli tényezőket (túlsúly, dohányzás, várandósság) is figyelembe kell venni. Tehát a megítélés egyéni" - mondta a szakember. Hozzátette: ha a beteg betartja kezelőorvosának kéréseit (pl. lefogy és abbahagyja a dohányzást, megérti azt, hogy a mozgás ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme terápiájának, mint a gyógyszerszedés), azzal csökkenti a felmerülő rizikófaktorokat, és a gyógyszeres terápia idejét is kedvezően befolyásolhatja.
Ezért ne mulasszuk el az orvosi kontrollt
A trombózisos betegnek rendszeresen részt kell vennie az orvosi ellenőrzéseken, több okból kifolyólag. A véralvadási paraméterek idővel változhatnak, ezeket a kontrollvizsgálatok során végzett vérvizsgálatokkal ellenőrizzük, és az eredmények függvényében határozzuk meg hogy melyik és mennyi gyógyszerre van szükség – mondja a trombózis specialista szakember. A kumarin típusú alvadásgátlók szedésekor elengedhetetlen az INR érték (ez egy laborvizsgálat) rendszeres monitorozása is, vagyis annak megállapítása, hogy a vér alvadási ideje mennyire tér el a normáltól. A terápia akkor mondható hatásosnak, ha a célérték általában 2,0 és 3,0 között van. Ha ettől eltérő értéket tapasztalunk, úgy dózismódosítást vagy más készítményre való áttérést javaslunk.
Mivel ezeknek a készítményeknek a túladagolása fokozott vérzéses kockázatot jelent, ezért rendszeresen ellenőrizni és felülbírálni kell őket. Ilyen esetben a véraláfutásoknak, kisebb sérüléseknek is kiemelt jelentősége van, amit figyelemmel tudunk kísérni. A tudomány és gyógyszerek is hihetetlen mértékű fejlődésen mennek keresztül, és egyre modernebb készítmények állnak rendelkezésünkre. Ezeknek további előnye, hogy szedésük esetén nem szükséges az INR ellenőrzése, így a korábbihoz hasonló szoros kontroll sem. Az orvosi kontrollok arra is lehetőséget adnak, hogy a betegeket átállíthassuk a számukra kedvezőbb, korszerűbb készítményekre. Trombózis után fennállhat a kockázata különböző szövődményeknek (pl. tüdőembóliának, poszttrombotikus szindrómának vagy újabb trombózisnak). A kontrollvizsgálatok lehetővé teszik ezen szövődmények korai felismerését és megfelelő kezelését. Ezek alapján az alvadásgátló kezelés időtartama nagymértékben egyéni megítélést igényel.
Az alsó végtagot érintő trombózis esetén nem elegendő kizárólag a gyógyszeres terápiára támaszkodni. A kompressziós harisnya nappali viselete mellett a mielőbbi mobilizációra kell törekedni, és a továbbiakban arra biztatjuk a betegeket, hogy rendszeresen mozogjanak. A trombózison átesett pácienseket ágynyugalomra intő korábbi iránymutatások már elavultnak számítanak. A mértékkel, kifáradás nélkül végzett mozgástevékenységek és fizikai aktivitás segíthetnek a tünetek csökkentésében, javítják a vérkeringést és a gyógyulást is felgyorsíthatják. A kontrollvizsgálatok alkalmával további életmódbeli tanácsokat is igyekszünk adni az érintetteknek, amelyek hozzájárulhatnak a trombózis kockázatának csökkentéséhez és a beteg általános egészségi állapotának javításához. Ezek közül kiemelendő, hogy bár a trombózis nem igényel a cukorbetegekéhez hasonló diétát, aki kumarin származékot tartalmazó alvadásgátló kezelésben részesül, annak ügyelnie kell a K-vitamin bevitel egyenletességére, hogy a gyógyszer hatását ne befolyásolja. Ezekről az étkezési tanácsokról mindenképpen ajánlatos kikérni egy dietetikus véleményét is.
