Az elmúlt napokban, a Duna extrém alacsony vízállásánál – ellennyomás hiányában – elkezdett szivárogni az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a folyóba. Ez megörtént már 2018-ban és 2022-ben is - írja a Telex.
Csütörtökön a helyszínen tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. A szervezet szakértői öt év után ismét mintát vettek a sárgászöld, barnán habzó, szúrós szagú anyagból, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessék alá, mint korábban. Akkor a szervezet mérései rendkívül magas szennyezést mutattak ki a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője azt mondta a Telexnek, hogy a mintákban talált rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket.
A Greenpeace szerint a szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet. Ezt a Fővárosi Vízműveknél nem ismerik el, bár a problémáról tudnak, korábbi vizsgálati eredményeik szerint a szolgáltatott ivóvíz minőségére nincs hatással az alacsony dunai vízállásnál a folyóba szivárgó gázgyári szennyeződés.
A terület kármentesítésére a szennyezőt, a Fővárosi Gázműveket közel 30 éve kötelezték. Ezért a jelenlegi jogutódja, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. felel. A kármentesítést jogerős határozat írja elő, a végrehajtás határideje azonban számtalanszor későbbre tolódott, a szennyező szankciók helyett folyamatosan új határidőket kapott a hatóságoktól.
