A városi szállópor, vagyis a PM10 összetevői között találhatóak az égésből származó rákkeltő szerves vegyületek, a gépjárművek katalizátoraiból származó nanoméretű fémrészecskék, valamint a fékbetétek, gumiabroncsok kopásából származó részecskék és még sok más összetevő, valamint a légkörben keletkező szerves nitrátvegyületek, baktériumok, vírusok - hívta fel a figyelmet Gelencsér András levegőkémikus kutató, a Pannon Egyetem rektora.
Az ember szervezetében a legnagyobb anyagbevitel a légzés: naponta 30 kilogramm levegőt veszünk magunkhoz a szennyezéssel együtt, így a szállóport mint egy tablettát "veszik be" a városlakók nap mint nap. Ha egy nem dohányzó városlakó tüdejét közelebbről megvizsgáljuk, előfordulhat, hogy fekete pöttyökkel, azaz koromcsomókkal lesz tele.
A városi szállópor becslések szerint 0,7 százalékkal növeli a mortalitást, a hörgők megbetegedése és a köhögés kialakulása legalább 3 százalékkal nő. A növekvő tüneteket nehéz vizsgálni, ezek csak becsült adatok. A WHO becslése szerint évente 400 ezerrel többen halnak meg világszerte a levegőszennyezettség miatt. Míg a dohányzás miatt négy évvel csökken a várható élettartam, addig a rossz minőségű levegő egy évvel rövidítheti meg az életünket 2000-es adatok szerint. Igaz, 2020-ra javulást prognosztizálnak.
Közismertek a levegőszennyezés (krónikus) egészségkárosító hatásai: ilyen az allergia és a hiperszenzitivitás, az asztma , a légzőrendszer egyéb megbetegedései, a tüdőrák gyakoriságának növekedése, a COPD (régi nevén: hurut), sőt magzati károsodás is előfordulhat.
A levegőminőség javulásának egészségügyi hatásairól egy dublini vizsgálat adatai állnak rendelkezésre. A városban 1990-ben tiltották be a magas kéntartalmú szén használatát, majd 13 éven keresztül monitorozták, hogy ez milyen egészségügyi hatással jár. Eszerint a PM10 koncentráció 70 százalékos csökkenésének köszönhetően a légúti mortalitás 15, a szív- és érrendszeri betegség mortalitása 10 százalékkal csökkent.
Az újabb fenyegetés, a globális felmelegedés is hordoz légszennyezési problémákat, ugyanis a kialakuló hőhullámok extrém szmogveszéllyel járnak. A 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember életét követelte, és becslések szerint ebből 20-38 százalék közé tehető a szmog miatt elhunytak aránya. Nem véletlen, hogy a második világháború óta bekövetkezett legnagyobb katasztrófának minősíthető a kéthetes augusztusi hőhullám és a vele együtt jelentkező légszennyezés. A széndioxid-koncentráció növekedésének hatására ráadásul a parlagfű allergénfehérje-termelése is növekszik, ami rossz hír az allergiásoknak.
A levegőkémia tudományág megszületésének és a kutatásoknak köszönhetően a levegőminőség romlásának okait mára jórészt sikerült tisztázni, ám az idők során jelentősen módosult összetételű levegő beszívásának lehetséges következményeivel nem vagyunk igazán tisztában - jegyezte meg Gelencsér András.
Forrás: weborvos.hu
