Több hazai folyó is műanyagrészecskékkel szennyezett, a Rábában naponta több mint 20 milliónyi mikroműanyag-részecske úszik le - írja a hvg.hu . A Parányi Plasztiktalány Projekt keretében tavaly a Tiszát és vízgyűjtőit, idén pedig a Duna mellékfolyóit vizsgálták, mindegyikben találtak műanyagszennyezést.
Mikroműanyagnak a fél centinél kisebb műanyagdarabokat nevezik. Sokféleképpen kerülhetnek a vízbe, például műszálas ruhák mosása közben, kozmetikumokból vagy ipari tevékenység miatt. A mikroműanyagok leggyakoribb forrása a műanyag hulladék, például PET palackok . A kutatók szerint a Tisza vízgyűjtőjén főleg csomagolási eredetű, nagy mennyiségben gyártott műanyagokat találtak, például polietilént, polipropilt és polisztirolt. A Rábában domináns volt a polioxymetilén, amely egy főleg precíziós alkatrészeknél alkalmazott műanyag.
A fő probléma ezekkel az anyagokkal, hogy bekerülhetnek a táplálékláncba, és károsíthatják az élő szervezeteket is. Az óceánokba másodpercenként hétszáz kilogramm műanyagot öntünk, de az édesvizekben is egyre nagyobb gondot okoz a szennyezettség. A hazai helyzet a szakemberek szerint egyelőre még nem katasztrofális, de még most kell cselekednünk ahhoz, hogy a későbbiekben se váljon azzá.
Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolunk
2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte. Egy évtizeddel korábban ez a szám még nagyjából 300 milliárd volt, és az Euromonitor International kutatócég legfrissebb becslései szerint 2021-re eléri az 583,3 milliárdot. Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet teremt.
