Legyen szó felnőttről, vagy gyerekről, nem kell sok ahhoz, hogy az ember akár a saját otthonában, vagy sportolás, kikapcsolódás közben apróbb, vagy nagyobb sérülést szenvedjen. Természetesen, ha harapott, mélyen szúrt, esetleg lőtt sebet szereztünk, vagy azt látjuk, hogy erősen vérzik, esetleg begyulladt - azaz kipirosodott a környéke, megduzzadt, meleg lett -, meg kell mutatni egy orvosnak. A kisebb vágásokat, horzsolásokat azonban mi magunk is biztonsággal kezelhetjük. A kérdés csak az, hogy mivel, és hogyan.
Miért kell fertőtleníteni a sebet?
Bőrünk nemcsak testünk kültakarója, hanem az elsődleges védvonala is, ami meggátolja, hogy a különböző kórokozók bejussanak a szervezetünkbe. Az egészséges bőr felszínén a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek létrehoznak egyfajta sav-zsír köpenyt, ami a szennyeződések, vírusok, baktériumok, gombák és más élősködők számára akadályt képez. Ha azonban a bőrfelszín sérül, a védelem is megszűnik. A seb ezáltal könnyen elfertőződhet, ami nemcsak a környékét érintheti. Ha a mélyebben lévő szövetekre is átterjed, fennáll a veszélye, hogy a vérárammal együtt a test többi részébe is eljut. Ez pedig nemcsak a sebgyógyulást és az új szövetek képződését akadályozhatja, hanem akár komolyabb problémát is okozhat.
Mire jó az alkohol?
Sokan az alkoholtartalmú élvezeti cikkekre gondolnak, amikor meghallják ezt a szót, pedig sokkal többről van szó. A szakemberek az egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületeket nevezik alkoholoknak, a közbeszédben pedig általában az etanolra, vagy az etanolt tartalmazó alkoholos folyadékokra vonatkozik a kifejezés. Ezt a vegyületet állítják elő akkor is, amikor alkoholtartalmú italokat készítenek, a vegyipar azonban már régóta használja oldószerként például lakkok, tinktúrák, parfümök gyártásához. Bioetanol néven egyre szélesebb körben ismert üzemanyagként is, az orvoslásban pedig főleg bőrfertőtlenítőként alkalmazzák. 70 százalékos oldata ugyanis elpusztít jó néhány vírust, baktériumot és gombafajt.
Érdekesség, hogy idegkárosító hatása miatt egyes esetekben az idegsebészetben is gyógyítanak vele az orvosok, sőt, a májrák kezelésében is bevett gyakorlat, hogy a daganatba tömény etanololdatot fecskendeznek. A bevezetőben említett denaturált szesz is több száz éves múltra tekint vissza, elsősorban háztartási oldószerként és fertőtlenítőként terjedt el: leggyakrabban injekció beadása, vagy kisebb sebészi beavatkozás előtt sterilizáltak vele. A sósborszesz is elengedhetetlen tartozéka volt a magyar háztartásoknak már az 1800-as években. A fertőtlenítés mellett fájdalomcsillapításra, reumatikus panaszokra, fejfájásra is bevetették annak ellenére, hogy gyakran okozott bőrirritációt és kiütéseket is.
Mi a baj az alkohollal, ha sebfertőtlenítésről van szó?
Az alkohol tehát fertőtlenít, és jól is fertőtlenít, manapság azonban arra figyelmeztetnek az orvosok, hogy ne ezt használjuk, ha kisebb bőrsérüléseink keletkeztek. Hiába jó, ha van a háztartásban, elsősorban különböző élettelen tárgyak felületére érdemes csak juttatni belőle. Kiválóan alkalmazható akkor, ha például tüske ment a kezünkbe. Azt az eszközt, általában csipeszt kell vele sterilizálni, amellyel a tüskét szeretnénk kihúzni. Ha azonban a nyílt sebre visszük fel, nemcsak azzal kell számolni, hogy rendkívül csípő, égető érzést okoz, hanem azzal is, hogy a kórokozók elpusztítása mellett az élő sejteket és a szöveteket is károsítja, ezáltal pedig lassítja a sebgyógyulás, és a bőr regenerálódásának folyamatát. Ráadásul fennáll a veszély, hogy még azelőtt elpárolog, mielőtt maximálisan ki tudná fejteni a hatását. A fájdalom miatt a gyermekek sem tolerálják, babáknál pedig egyenesen kockázatosnak tartják, hiszen a vékony bőrükön keresztül könnyen felszívódhat és idegrendszeri károsodást is okozhat.
Akkor mit használjunk?
Kétségbeesésre azonban nincs ok. Manapság már több olyan bőrfertőtlenítő termék is elérhető, ami gyerekeknél és felnőtteknél is egyaránt fájdalommentesen és biztonságosan alkalmazható. A jódos oldatokat vagy kenőcsöket nyugodtan használhatjuk, bár arra oda kell figyelni, hogy nem vált-e ki allergiás reakciót. Mivel csecsemőknél és újszülötteknél a felszívódó jód pajzsmirigy-alulműködést okozhat, számukra a szakemberek inkább más, több komponensű, színtelen, szagtalan folyadék állagú fertőtlenítőszereket ajánlanak.
