A magas vérnyomás
A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magasvérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magasvérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.
A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak. A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.
Az angina pectoris
Az angina pectoris , melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll. Szegycsont mögötti, rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, mely testmozgásra fokozódik, pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik.
Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. A dohányzással teljesen fel kell hagyni. Az angina instabillá válása azonban intenzív ellátást, műtétet igényel, mert a folyamat progresszív, az infarktus kockázata az idő múlásával egyre jelentősebb. Bár az ötéves túlélés jó arányt mutat (89-97 százalék), fokozott a súlyos koszorúér-elzáródás veszélye.
A bronchitisz
A hörghurut (vagy bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti (tracheobronchitis), rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. Az idült hörghurut (krónikus bronchitis) a hörgők olyan tartós gyulladását takarja, melynél az évek folyamán szerkezeti változás is kialakul a hörgők falában, és komoly légzésfunkciós zavarokkal jár.
A heveny hörghurut kezelésében legfontosabb a lázas időszakban az ágynyugalom. Fontos a megfelelő folyadékpótlás, mely akár 3-4 liter is lehet naponta. A lázcsillapító hatású fájdalomcsillapító javíthatja a közérzetet. A köhögés csillapítása, főleg ha köpetürítéssel jár, nem szabad elnyomni gyógyszerekkel. Antibiotikum akkor adható, ha a láz tartóssá válik és a köpet gennyes jellegű sárgásfehér vagy sárgászöldes. Az idült bronchitises, emfizémás betegek rendelkezésre álló gyógymódok közül csak a dohányzás elhagyásáról és az oxigénterápiáról bizonyult be egyértelműen, hogy valóban kedvező hatású a kórlefolyásra. Idült légúti szűkületben hörgőtágítók adhatók. Heveny légúti fertőzés esetén fontos az antibiotikumok azonnali használata a gennyes köpet feltisztítására.
A diftéria
A diftéria, vagy torokgyík , amely az orr-garatűrben, leginkább a mandulákon, ritkábban a gégében alakul ki. Lappangási ideje 2-7 nap. A betegség lassan, fokozatosan fejlődik ki, a láz nem mindig jellemző. Súlyos szövődmény, ha a kórokozó toxint termel, illetve ha az álhártya a gégében jelenik meg, ez fulladáshoz vezet. Más nyálkahártyákon és a bőrön csak ritkán jön létre a kórfolyamat. Megelőzésére hatékony, kötelező védőoltás van forgalomban. A kezelés célja egyrészt a vérben keringő toxin semlegesítése ellenanyaggal (antitoxinnal), másrészt a baktérium elpusztítása vagy szaporodásának gátlása antibiotikummal. A súlyos formákban szükség lehet egyéb, komoly beavatkozást, intenzív terápiát igénylő kezelésre is.
A szélütés
A szélütés, más néven stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, ill. amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. A stroke sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában.
Az angolkór
Az angolkór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ritkább formája a kalcium- vagy foszforhiány okozta rachitis. Jobbára már fiatalkorban jelentkezik: a jellegzetes csontrendszeri elváltozásokat (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) különféle melléktünetek kísérhetik, mint pl. ekcéma, gyomor-, bélhurut, a pajzsmirigy duzzadása. A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának (csontlágyulásnak) nevezzük. Megfelelő mennyiségű napfény (UV sugárzás), illetve 10 mcg (400 NE) D vitamin-készítmény és megfelelő mennyiségű, táplálékkal bejuttatott kalcium és foszfát megelőzi a betegséget. A betegség kezelése voltaképpen megegyezik a megelőzés lépéseivel, ami a D-vitamin ellenőrzött körülmények között, szájon át történő adagolását jelenti.
