A #metoo-t Alyssa Milano színésznő találta ki, és az ötlet nyomán pár nap alatt milliók vallottak arról közösségi oldalakon, hogy őket is zaklatták már valamikor az életük során. A színésznő október 15-én posztolta Twitteren, hogy bárki, akit ért ilyen támadás, sérelem, megalázás, írja ki, hogy "me too", azaz "én is". Azóta sokmillió tweet és tizenkétmillió Facebook-bejegyzés született a #metoo gyűjtőcímke alatt.
A kampány elsődleges célja, hogy az emberek ráébredjenek, a probléma nagyon gyakori, mondhatni, általános, csak az áldozatok jellemzően hallgatnak a sérelmeikről, mert szégyellik, ami történt, esetleg félnek a következményektől, ám így, közösen fellépve, egymást erősítve könnyebb beszélni a múltról. (Magyarországon a Weinstein-ügy előtt már létezett a Beszélj róla! projekt, ezen belül névtelenül számoltak be történeteikről olyan nők, akiket szexuális zaklatás ért.)
Probléma az is, hogy sokszor nagyon nehéz bizonyítani az erőszakot. És a feljelentésnek gyakran az a vége, hogy az áldozatot hibáztatják : miért ment oda, miért öltözött kirívóan, miért ivott stb.. Holott nem ez a kérdés, hanem hogy miért nem tudott a másik uralkodni magán. Sokkoló tény, hogy a szexuális erőszakot ráadásul nagyon gyakran családtag, ismerős követi el.
Nem látjuk a végét
Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek a kampánynak, de úgy tűnik, végre megindult valamiféle párbeszéd ezekről az általában tabusított ügyekről. Magyarországon is gyűrűzik a botrány, Marton László, a megvádolt rendező lemondott az általa viselt tisztségekről, legalábbis addig, amíg szándéka szerint tisztázza magát, az őt erőszakkal vádló színésznő - Sárosdi Lilla - mellé pedig odaálltak mások, akiket állításuk szerint szintén molesztált a direktor, illetve olyanok, akik tanúskodnának egy esetleges perben, mert tisztában voltak vele, hogy mi történik a színfalak mögött.
Az ügy fontos tanulsága ez: társadalmi összefogásra van szükség, mert az elszigetelt áldozatok sokszor nem mernek a világ elé állni történeteikkel akkor sem, ha mások is tudnak a történtekről. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatás (a tanúké és az áldozatoké) legitimizálja a bűntényt, hisz következmények nélkül marad.
A világot a kampány eredményeképp sokkolta, hogy mennyivel több bántalmazott él évek, évtizedek óta hallgatásba burkolózva, mint sejtené az ember. A metoo hashtaget egyébként természetesen nemcsak nők, hanem bántalmazott, molesztált férfiak is elkezdték használni.
