A szexuális erőszakon átesett személy viselkedésének változásai, tünetei
A közvetlen vagy kezdeti jelek a következők:
- pszichés - szégyen, bűntudat, megbélyegzettség érzése, veszteség, szorongás, pszichoszexuális fejlődésben zavar, magatartás-szabályozás zavara,
- fizikai - fájdalom, fáradtság, fejfájás, evési, alvási zavarok, éjszakai bevizelés,
- változás a szokásos magatartásokban: étvágytalanság, bepisilés, fokozott ingerlékenység, alvási rendellenességek, hirtelen aggodalmaskodás a tisztaságot illetően.
- nyílt szexuális viselkedés: korai szexuális tevékenység, kényszeres önkielégítés, túlzott szexuális érdeklődés, csábító magatartás a társakkal vagy a felnőttekkel szemben (A. Moravia: Egy asszony meg a lánya című könyvében ír erről a folyamatról).
- Változás az iskolai teljesítményben: koncentrációs zavarok, hirtelen teljesítményromlás, visszahúzódás a korábban kedvelt tevékenységektől.
- feszült kapcsolat a szülőkkel.
- öncsonkítás, öngyűlölet,
- tanulási teljesítmény, társakkal való viszonya hirtelen megváltozása,
- csavargás, iskolakerülés,
- fizikai panaszok: kiütések, viszketések, hányás, hányinger, fejfájás.
- memóriavesztés,
- képzelt terhesség,
- drogozás, vagy ivás,
- félelem bizonyos emberektől,
- nem akar a barátokkal programot,
- kifogást talál, hogy ne menjen haza vagy máshova (az elkövetés helyére), elfutás,
- elmeséli, mintha egy barátjával történt volna meg,
- szexuálisan megerőszakol egy gyereket (ahogy vele tették),
- tornaórán fél levetkőzni,
- regresszió - korábbi már "kinőtt" viselkedések, szokások megjelenése
- tépett, szakadt, vérfoltos ruhadarab, vérzés, viszketés, elváltozások a nemi szerveken, végbélnyíláson, fájdalom vizelet- vagy székletürítéskor, folyás, nemi betegségek jelei,
- agresszivitás, ingerlékenység másokkal vagy tárgyakkal,
- visszahúzódás, magába fordulás, furcsa nyugalom
- új félelmek alakulnak ki, egyedülléttől, alvástól, sötéttől, idegenektől, bizonyos személyektől.
Következmények
A szexuális visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul beszélni élményükről, mert a visszaélőnek titoktartást ígértek, s félnek tőle. A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni a gyermek öntudatlan jelzéseit; a magatartásbeli változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket. A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak, hallgatagok lesznek, a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. Általában nem tudják fölmérni, hogy mi történt velük, nem nagyon értik, s ezért tehetetlennek érzik magukat.
Az erőszak hosszú távú hatásai romboló hatású a lelki fejlődésre is. Ezek a következők:
- negatív énkép, önértékelés alakul ki
- kapcsolati, házassági szexuális problémák,
- az érzelmi élet zavarai végigkísérik az életén,
- későbbi szülői szerepben megjelenő nehézségek,
- visszatérő szorongások, rohamok, alvási rendellenességek, rémálom,
- gyakori önpusztító, öngyilkossági gondolatok
- kriminális karrier kialakulásának melegágya: generációs átadás, bűnelkövetés, prostituáltak 60%-a előzőleg áldozatok voltak
A környezet és az áldozat lehetséges reakciói különböző lányok és fiúk esetében, de mindenképpen a nemek szocializációja is sérül, mert a közhiedelem szerint:
- "női dolgok", férfias magatartás más viselkedési formát ír elő a két nemnek ebben az esetben: az erőszak eltűrése [a nő kötelessége] Ť az erőszak nem tűrése [a férfias magatartás],
- korai szexualitás társadalmi megítélése is különböző (fiú, lány közötti különbség),
- félelem a szabadság elvesztésétől (ha kiderül az erőszak, fokozottan vigyáznak, felügyelik a gyermeket),
- megbélyegzettség, stigmatizálás rányomja bélyegét az áldozatra,
- szülő, a környezet reakciója (nem hisz az áldozatnak, hazugságnak, fantáziának, figyelemfelhívásnak tekintik).
Segítő reakciók, amelyek segítik az áldozatot az esemény felderítésében, feldolgozásában:
- hinni kell az áldozatnak, a gyereknek (ezek nem fantáziaképek csak),
- meg kell érteni, odafigyelni, szeretettel és bizalommal elfogadni az áldozatokat,
- nem szabad vádolni, ijesztgetni, inkább védeni és biztonságot kell nyújtani, támogatásról biztosítani,
- meg kell védeni a további támadástól,
- nagy szükségük van a szülőknek is segítségnyújtásra,
- jó kommunikációs kapcsolatot kell létesíteni az áldozattal,
- mindenképpen szakemberhez kell fordulni.
Információk, segélyszámok:
NANE Segélyvonal
Segítség krízishelyzetben, lelki támasz, jogi és egyéb tanácsok bántalmazott nők és gyerekek részére 06-80-505-101, üzenet: 06- 1/267-4900
Eszter Ambulancia
Pszichoterápia szexuális erőszakot elszenvedett felnőttek és gyerekek számára: 06-1/466-9872
Kék Vonal
Segélyvonal problémákkal küszködő, veszélyben lévő gyerekek és fiatalok számára: 06-80-505-000
Rendőrség:107
Mentők: 104
Minden körzetben, városban, közigazgatási helyen megtalálhatók: Családsegítő Szolgálat, Gyerekjóléti Szolgálat, Áldozatvédelmi referens.
Az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot és az erőszak elkerülését szabályozó nemzetközi és hazai törvények, határozatok, szabályozók
- Az Emberi Jogok Európai Egyezménye,
- Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata,
- A Nőkkel Szembeni Diszkrimináció Minden Formájának Felszámolásáról szóló ENSZ Egyezmény (CEDAW Egyezmény), és a CEDAW Bizottságának a Magyar Köztársaság Kormányzati Jelentéséhez fűzött Ajánlása (2002).,
- A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény, és a Gyermeki Jogok Bizottságának a Magyar Köztársaság Első Kormányzati Jelentéséhez fűzött Ajánlása (1998.),
- Az Európa Tanács R(90)2, és az R(93)2 számú ajánlásai (a gyermekek elleni erőszak) és az ENSZ Gyermekjogi Bizottság vitanapja (2001.).
- Az Európa Tanácsnak a családon belüli erőszakkal kapcsolatos R(90)2 számú ajánlása felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai szociális karta 16. és 17. szakaszai szerint a családnak joga van a szociális, jogi és gazdasági oltalomra, éppúgy, mint az anyáknak és a gyermekeknek a megfelelő szociális és gazdasági védelemre.
- Az Európa Tanács R(94)14 számú ajánlása egységes és integrált családpolitika kialakítására hívja fel a tagállamokat. Eszerint a szociális rendszernek különös figyelmet kell fordítania a legszegényebb családok támogatására annak érdekében, hogy azok eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. A támogatások nem sérthetik a családtagok emberi méltóságát. Az egységes és integrált családpolitika kialakítása érdekében az állami szervezetek olyan feltételek megteremtésére kötelesek, amelyek között a családban élők biztonságban vannak és méltósággal élnek.
- Az Európa Tanács R(93)2 számú ajánlása értelmében a gyermekek elleni erőszak és az elhanyagolásuk hatékony megelőzése érdekében olyan rendszert kell kialakítani, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére és a megfelelő, lehetőleg korai beavatkozásra, valamint az utógondozásra.
- Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1582 (2002) számú ajánlásában kifejtette, hogy a családon belüli erőszak fizikai bántalmazásként, nemi erőszakként, fenyegetésekként és megfélemlítésként egyaránt megnyilvánulhat.
Hazai vonatkozások
- A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló Nemzeti Stratégiájáról szóló 45/2003.(IV.26) OGY. határozat,
- A társadalmi bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003(X.28) OGY. határozat, valamint a kormány cselekvési programjai.
