Nem sok mindenben látszik javulás az elmúlt húsz évben, ha a magyar gyerekek egészségéről van szó - írja a Telex a "Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében" című, frissen megjelent tanulmányra hivatkozva. Az átfogó dokumentum szerzői, Hajdu Tamás és Kertesi Gábor a lehető legtöbb megbízható adatot gyűjtötték össze és elemezték ki a gyermekek egészségi állapotáról, köztük védőnői jelentéseket, vényrekordokat és a KSH adatait is. Az eredmények egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a szegényebb családok gyermekei szisztematikusan rosszabb egészségi állapotban vannak, mint a gazdagabbak.
Születés előtt is látszik a különbség
A társadalmi egyenlőtlenségek már a magzati fejlődés során megjelennek - a rossz helyre születő gyerekek között jellemzően több a koraszülött és gyakoribb a fejlődésbeli lemaradás is. Ez a szakértők szerint az anyák táplálkozásával , fertőzéseknek való kitettségével, az egészségtelen lakóhellyel és a szegénységgel együtt járó stresszhelyzetekkel magyarázható. Kiugróan magas az eltérés a dohányzó kismamák arányát tekintve: a védőnői adatok szerint a legszegényebb jövedelmi csoportban a várandós nők 35 százaléka dohányzik, szemben a leggazdagabb csoport 3 százalékával. A tanulmány egy másik sokkoló adata, hogy a legszegényebb településeken több mint kétszer akkora a csecsemőhalandóság, mint a leggazdagabbakon.
Jó hír, hogy kevesebb a dohányzó tini
Részletek itt .
Meglepő és egyben aggasztó is, hogy a legtöbb statisztikai mutató nem mutat semmiféle javulást az elmúlt húsz évben. Ez alól az egyetlen kivétel a dohányzás - kevesebb szülő és kevesebb gyerek dohányzik most, mint a 2000-es évek elején, és a szakiskolákban is csökkent a füstölgő fiatalok aránya. A koraszülött és a fejlődési lemaradást mutató kisgyerekek aránya ugyanakkor szinte változatlan, a szoptatás terén viszont romlott a helyzet: míg a négy hónapos korukig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya az ezredfordulón 60 százalék volt, addig 2018-ra már 50 százalék alá süllyedt. Holott közismert, hogy a szoptatás erősíti az anya-gyerek kötődést, és a szoptatott csecsemők jobb intellektuális képességekkel, valamint kognitív fejlettséggel rendelkeznek. A társadalmi különbségek itt is megjelennek, a legszegényebb részeken az anyák alig 30 százaléka szoptatja gyermekét annak féléves koráig, míg a legjobb helyzetben lévők körében 50 százalék fölötti ez az arány.
A testsúlyra és a fogakra is hat az egészségtelen táplálkozás
Mint azt a cikk ismerteti, a magyar gyerekek fogai kiemelkedően rosszak. Míg Németországban a 12 éves gyerekek 80 százalékának nincs egyetlen rossz foga sem, itthon a hasonló korúak csupán 24 százaléka rendelkezik ép fogazattal. Az adatok szerint kora kamaszkorban átlagosan 2-3 szuvas , hiányzó vagy tömött foga van a magyar gyerekeknek. Ez részben a fogmosási szokások változatlanul alacsony gyakoriságával magyarázható, részben pedig az egészségtelen ételek fogyasztásával. Ez utóbbi különösen a szegényebb rétegekből jövő gyerekeknél figyelhető meg, akik sokkal kevesebb egészséges ételt fogyasztanak, kevesebbet mozognak, így a túlsúly és az elhízás is gyakoribb náluk, mint a gazdag gyerekeknél.
A tanulmány a WHO adataira hivatkozva azt írja: "döbbenetesen nagyok a szegények hátrányai a lányok körében: a cukros üdítők fogyasztásának gyakorisága több mint kétszerese a gazdagokénak, a túlsúly előfordulása pedig 80 százalékkal magasabb." Az adatokból az is kiderült, hogy a szegény gyerekek lemaradása a szilárd tejtermékekben (vaj, sajt) különösen nagy.
