A dohányzás káros hatása és a dohányáruk magas ára ellenére a felmérések szerint Magyarországon a dohányzók aránya a férfiak körében mintegy 40-42 százalék a nőknél pedig 28-29 százalék. A nemdohányzók védelméről szóló törvény a dohányzókra nézve igen szigorú szabályokat tartalmaz. Sőt, 2016 májusától az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is ugyanolyan korlátozás alá esik a fogyasztást, az árusítást és a reklámozást tekintve, mint a hagyományos dohányáruk – figyelmeztet a munkaugyerthetoen.blog.hu" target="_blank">Munkaügy érthetően blogon Horváth Zsolt munkaügyi szakértő.
Bármennyire is érzékenyen érinti a dohányzókat, jogszerűen a dohányzás miatt nem lehet megszakítani a munkavégzést, hiszen a munkáltató nem köteles a dohányzásra külön időt elkülöníteni. Így dohányzásra csakis a Munka Törvénykönyve által előírt munkaközi szünetet lehet felhasználni, természetesen betartva a nem dohányzók védelméről szóló törvényben leírtakat, szigorúan beleértve a helyszínre vonatkozó előírásokat is. A munkaközi szünet elsősorban a munkavállaló testi-lelki regenerálódására, valamint étkezésre szolgál.
A fő szabály szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a 6 órát meghaladja 20 perc, ha a 9 órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell teremteni. A munkaidőbe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A felek megállapodása, vagy kollektív szerződés alapján a munkáltató a munkavállalók számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet adhat. Azért csak ennyit, mert ez nem tartozik bele a munkaidőbe, így díjazás sem jár érte (kivéve a készenléti jellegű munkaköröket)! Fontos megjegyezni, hogy a munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni, és a munkáltató jogosult ezt akár több részletben is megtenni.
Manapság nem ritka, hogy valaki a teljes munkaidejében számítógéppel dolgozik. Ők nagyrészt ismerik a képernyő előtti munkavégzésről szóló rendeletnek azt a rendelkezését, amely előírja, hogy a munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkafolyamatokat, hogy a képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg.
Ezt a szünetet nem szabad összekeverni a munkaközi szünettel, hiszen itt nem arról van szó, hogy a munkaidőn kívül díjazás nélküli szabadidőt köteles adni a munkáltató, csupán a képernyő előtti munkavégzéstől eltérő munkát kell adnia a munkavállalónak. Amennyiben a munka jellegénél vagy egyéb okból a munkáltató ezt nem tudja megtenni, akkor a képernyő előtti munkavégzés szünetének idejét akár dohányzásra is fel lehet használni, ráadásul erre az időre a munkavállalónak – a munkaközi szünettel ellentétben – fizetés is jár.
Mindenkinek joga van az egészségügyi szünetekhez akár a munkaközi szüneten kívül is, amelybe azonban a dohányzás természetesen nem tartozik bele. A fentieket összegezve jogszerűen csak egészségügyi, valamint munkaközi szünet létezik, cigiszünet nincs!
Forrás: munkaugyerthetoen.blog.hu
