Az emberi test úgy fejlődött az evolúció során, hogy képes legyen megóvni a létfontosságú belső szerveket. Agyunkat például kemény koponya, szívünket és tüdőnket a szegycsont és bordák sokasága védelmezi a külső behatásoktól. Sőt, még a hasi régió előtt is erős izomrétegek helyezkednek el egyfajta pajzsként. Dacára azonban a csontok és izmok alkotta védelemnek, testünk mégis sérülékeny, különösen a célzott támadásokkal szemben. Éppen ezekről szólnak a küzdősportok, ahol a versenyzők igyekeznek kihasználni ellenfelük anatómiai gyengeségeit a győzelem érdekében. Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem anatómus professzora a The Conversation oldalán testtájakra lebontva mutatja be, milyen, a küzdelmet végérvényesen lezáró sérüléseket szenvedhetnek a sportolók az összecsapások során.
Fej- és nyaki sérülések
Sok sportágban a fejre mért ütések kínálják a leggyorsabb utat a kiütéshez. A halánték környékén becsapódó pofonok ráadásul nemcsak KO-hoz vezethetnek, de olykor sajnos halálhoz is. Ezek az ütések ugyanis megrepeszthetik az agy körül futó vérereket, gyors vérzéshez vezetve. A vérzés aztán egyrészt akut panaszokat is kivált, másrészt fokozódó nyomás alá helyezheti az agyat, amiből kóma, végül az érintett halála származhat.
Ugyancsak nagyon veszélyesek az állkapcsot eltaláló ütések. Ennek oka, hogy az ilyen ütések hirtelen forgó mozgást idéznek elő, ami az agyat is kimozgatja a koponyán belül. A forgásos gyorsulás pedig komoly erőhatást fejt ki az agyszövetre. Mindez diffúz axonális sérülést is okozhat, vagyis az agyban lévő hosszú idegek megnyúlhatnak vagy elszakadhatnak a gyors mozdulat következtében.
Egyes sportokban, mint az MMA és a jiu-jitsu, a nyak szorítása, avagy a fojtások is a versenyzők harci eszköztárának fontos részét képezik. Hátsó szorítással átlagosan 8,9 másodperc alatt eszméletvesztést lehet előidézni, mivel a nyaki artériák ilyenkor nem tudják ellátni az agyat friss vérrel. Márpedig ezen a két éren keresztül percenként közel 6 deciliter vér folyik keresztül, aminek kiesése ellehetetleníti a szerv normál működését.
Idegek és csontok
Ugyancsak az MMA-ban, vagy éppen a muay thaiban a lábak is gyakori támadási felületet jelentenek. A comb külső és a fenék területét érő rúgások a szervezet leghosszabb idegét, az ülőideget (nervus ischiadicus) célozzák, amely számos izom beidegzéséért felelős az alsó végtagokon. Noha ritkán szenved tartós sérülést, az ismétlődő ütések hosszú távon érzéskieséshez, gyengeséghez, akár bénuláshoz vezethetnek az érintett izmokban.
Említést érdemel az ülőideg egyik végága, a közös szárkapocsideg (nervus peroneus communis) is, amely a térdhajlat külső oldalán fut végig. A térdrúgások erre az idegre irányulnak, amelynek traumája esetén az érintett versenyző képtelen lesz talpon maradni. Nem érzi ugyanis az érintett lábát, sőt, mozgatni sem tudja azt. Érdemes megemlíteni, hogy éppen a gyakori térdrúgások miatt a muay thai harcosok mintegy 60 százalékánál kimutaható a vádli külső felén elhelyezkedő kétfejű lábikraizom megrövidülése.
Karfeszítések és bokafogások révén ugyancsak gyorsan véget lehet vetni a küzdelemnek. Előbbi esetén a kar esik olyan módon az ellenfél csapdájába, amely révén a könyök erősen megfeszül. Az egyenesnél sokkal jobban azonban nem tud meghajolni, mert a singcsont könyöknyúlványa nem engedi ezt. Ha a bajba jutott versenyző nem adja fel időben a mérkőzést, a feszítés hatására az ízületi üreg és a könyök szövetei megrándulhatnak vagy elszakadhatnak, illetve a sing- és az orsócsont is eltörhet. Hasonló módon a bokafogás az Achilles-inat helyezi nyomás alá, amely számos érzőideggel rendelkezik. Nem véletlen, hogy sokszor éppen ezt a fogást írják le az egyik legfájdalmasabbként a küzdősportokban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Hasi szervek
A gyomor szintén gyakori célpont, annál is inkább, mert könnyebb eltalálni, mint a fejet. A test ezen részén két olyan szerv helyezkedik el, amelynek traumája azonnali feladásra kényszerítheti a versenyzőket: a máj és a lép. Előbbi a jobb oldalon, a bordák alatt található. Hiába azonban a viszonylag védett elhelyezkedés, a gyomor felé érkező ütések lökéshulláma is elegendő lehet arra, hogy károsítsa a májat, ezáltal bénító fájdalmat idézzen elő. Rengeteg kritikus fontosságú ideg fut ugyanis a szerv körül, amelyek éppen a máj állapotát és vérellátását követik nyomon. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a májon rengeteg vér folyik keresztül, így egyes sérülések akár végzetes kimenetelű belső vérzést is okozhatnak.
Hasonló veszélyek fennállnak a törzs bal oldalát érő ütéseknél is, ahol az alsó bordák mögött található a lép. Ez egy puha, vérrel telt szerv, amely gyakran észrevétlenül sérül különböző traumák hatására – legyen szó akár egy autóbalesetről, akár valamilyen küzdősportról. A sérülés eleinte nem is feltétlenül vált ki tüneteket, néhány órán belül azonban végzetes kimenetelű vérzéssel járhat.
Ahova tilos ütni
Akadnak olyan testtájak, amelyek támadása szabályellenes a legtöbb küzdősportban. Ilyen például a tarkó. Egy tarkóra mért nagy ütés ugyanis alkalmas lehet arra, hogy eltörje a nyaki csigolyákat, sőt, a gerincvelő is megsérülhet. Mindebből tartó fogyatékosság és halál is kialakulhat. Szintén tilos az ágyék területének támadása. Egyrészt ez negatív hatással lehetne a nemzőképességre, másrészt férfiaknál és nőknél egyaránt nagy számban futnak itt rendkívül érzékeny idegek.
Legjobban: