A COVID-19 -cel kezelt páciensek visszakerülési aránya 3,5-szer nagyobb, halálozási aránya pedig hétszer magasabb, mint a többi, kórházban kezelt betegé - írja a The Guardian online kiadása. A vizsgált 47 780 koronavírusos páciens 29,4 százaléka került vissza a kórházba az első hazaengedését követő 140 napon belül, 12,3 százalékuk meghalt.
A kórházból hazaengedettek csaknem egyharmada öt hónapon belül ismét kórházi kezelésre szorult, és csaknem minden 8. beteg elhunyt - állapította meg a tanulmány. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a 70 évnél fiatalabbaknál magasabb bizonyos belső szerveknél kialakuló problémák kockázata a hazaengedést követően.
Hosszú COVID-19: egyre több a bizonyíték
Egyelőre nincs általános megegyezés az úgynevezett hosszú COVID-19 hatásairól és mértékéről, de a tudósok egyre több bizonyítékkal rendelkeznek róla. Ezt a fogalmat azoknál az eseteknél használják, melyeknél a betegség akut fázisán túl is hosszú távú életminőségromlás figyelhető meg. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az Angliában koronavírus-fertőzésen átesettek egyötöde tapasztalt tüneteket öt héttel a fertőzés után, felük pedig legalább 12 héten át.
A kórházból hazakerülés után tapasztalható betegségek - légzőszervi problémák, diabétesz, szív-, máj- és veseproblémák - kockázata jóval magasabb volt, mint a megfigyelt kontrollcsoporté. A rizikó szintén magasabb a fiatalabbaknál és az etnikai kisebbséghez tartozóknál, mint a 70 évesnél idősebb európaiaknál. A betegségről és a terápiákról szerzett egyre több információnak köszönhetően ugyanakkor nagymértékben csökkent a COVID-19-cel kórházban kezelt páciensek halálozási aránya - mondta a kutatásban részt vevő Kamlesh Khunti, a Leicesteri Egyetem professzora.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Gyakran felmerül a kérdés: vajon akkor is be kell-e oltatnunk magunkat, ha már átestünk a fertőzésen? Korábbi cikkünkben megtalálja a választ.
Legjobban: