Koronavírus: kell az oltás, ha már voltunk betegek?

Akkor is javasolt a COVID-19 elleni védőoltás, ha a betegségen korábban már átestünk.

December utolsó napjaiban Magyarországra is megérkeztek az első koronavírus-vakcinák, a hatóságok pedig már meg is kezdték a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egészségügyi dolgozók oltását. Ha kellő mennyiségben áll rendelkezésre belőle, a lakosság tömeges oltását is elkezdhetik előkészíteni. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy a fertőzésen már átesett, a betegségből felgyógyult embereknek is javasolt beoltatni magukat? Az Iflscience cikke erre a kérdésre próbált választ adni.

Miben különbözik a Pfizer és a Moderna vakcinája? Magyarországon már kétféle koronavírus-vakcina érhető el: a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga, valamint a Moderna amerikai gyógyszergyártó készítménye. A két oltás közötti különbségeket Rusvai Miklós víruskutató ismertette. Kattintson a részletekért!

Nem tudni biztosan, meddig védettek a gyógyultak

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC) egyaránt azon az állásponton van, hogy az oltóanyagot a már COVID-19 fertőzésen átesett embereknek is biztosítani kell. A CDC szerint ez azért is indokolt, mert a jelenlegi ismereteink szerint a betegségen már átesett emberek egy bizonyos idő elteltével ismét megfertőződhetnek. Azt azonban még nem tudni, hogy a felgyógyult emberek szervezetében mennyi ideig marad meg a védettség, és mikor jelent rájuk ismét veszélyt a koronavírus.

Habár az elmúlt egy évben az orvostudomány szinte minden erőforrását a koronavírus elleni harc szolgálatába állította, a kórokozóval kapcsolatban még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Nem tudni például, hogy a fertőzésből származó antitestek meddig termelődnek a szervezetben. Egyes tanulmányok szerint két-három hónap után már nem nyújtanak megfelelő védettséget, míg más kutatások alapján arra következtettek, hogy az immunválaszt biztosító T-sejtjek már egyszeri fertőzést követően is megtanulnak védekezni a kórokozóval szemben, így hosszú távon is immunitás alakulhat ki. Az immunmemória kiaslakulását valószínűleg az is befolyásolja, hogy milyen mértékű volt a betegség - sajnos úgy tűnik, hogy az enyhe esetekben a védettség is rövidebb ideig tarthat.

A betegségből már felgyógyultaknak is fontos lehet az oltás. Fotó: Getty Images
A betegségből már felgyógyultaknak is fontos lehet az oltás. Fotó: Getty Images

"Adataink azt mutatják, hogy a korábban SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek 90 százaléka tartós immunitással rendelkezik. De ez egyben azt is jelenti, hogy a betegségből felgyógyulók 10 százalékának gyenge az immunmemóriája, vagyis újra megbetegedhet és tovább fertőzhet másokat" - mondta el a lapnak Dr. Alessandro Sette immunológus.

Viszont egyelőre az sem teljesen világos, hogy a vakcinák mennyi ideig biztosíthatnak védelmet, hiszen a kifejlesztésük és beadásuk óta még nagyon rövid idő telt csupán el. Annyi biztosnak tűnik, hogy Pfizer-vakcina nyújtotta védelem nem csökken legalább két hónapig, míg a Moderna-vakcina minimum három hónapig védettséget biztosító antitesteket termel. A kutatók úgy gondolják, hogy a védettség ennél hosszabb ideig tart, erről azonban a gyakorlatban még nem sikerült meggyőződni.

Arra sincs semmi bizonyíték, hogy az oltás veszélyes lenne azokra, akiknek a szervezetében ott a koronavírus. A CDC azonban azt javasolja, hogy elővigyázatosságból a COVID-19 kialakulását követően az emberek legalább 90 napot várjanak az oltással - legalábbis addig, míg bővebb információ nem áll rendelkezésre a vakcina koronavírusos emberekre gyakorolt hatásairól. Mivel az oltást nem kaphatja meg azonnal mindenki, a kutatók azt javasolják, hogy a betegségen már átesett embereket a kiosztáskor hátrébb sorolják, mivel bennük nagy valószínűséggel kialakulhatott már bizonyos szintű védettség.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra