Ez a fajta zsarolás a szexuális bántalmazás egy formája. Lényege, hogy a zsaroló fél azzal kényszerít ki pénzt vagy bármi mást az áldozattól, hogy megfenyegeti: ha nem engedelmeskedik, közzéteszi az áldozatról készült és birtokába jutott intim felvételeket. Mint azt megírtuk, a közelmúltban éppen egy ilyen estre derült fény Balassagyarmaton. Akkor két fiatal férfi ötletéből egyikük létrehozott egy női álprofilt az egyik társkereső oldalon, majd azon keresztül kapcsolatba lépett egy szintén balassagyarmati férfival. Az újonnan szövődő ismeretség rövidesen olyannyira bizalmassá vált, hogy a gyanútlan áldozat kompromittáló fényképeket is elküldött magáról az üzenetváltások során. Ezt követően egy teljes hónapon keresztül napi rendszerességgel zsaroltak ki tőle pénzt a csalók, és mire a rendőrséghez fordult, már összesen több mint egymillió forintot veszített.
Minden hetedik felnőttet megzsarolnak
Egy, az ausztrál RMIT Egyetem vezette friss felmérés szerint globálisan a felnőttek 14,5 százaléka válik hasonló zsarolás áldozatává, 4,8 százalékuk pedig elkövetőként játszik szerepet a probléma terjedésében – olvasható az egyetem keddi közleményében. A Google-vel együttműködésben készült kutatás során összesen több mint 16 ezer felnőtt körében végeztek kérdőíves felmérést Ausztráliában, Észak- és Közép-Amerikában, Európában és Ázsiában. Az eredmények alapján legnagyobb arányban az LMBTQ közösség tagjai, a férfiak és a fiatalok válnak szexuális zsarolás áldozatává. Az elkövetők legtöbbször korábbi vagy aktuális párkapcsolati felek közül kerülnek ki, habár férfiakat jellemzően inkább munkatársak vagy gondviselők zsarolnak.
Talán meglepően hangozhat, hogy a férfiak nemcsak az elkövetők körében képviselnek nagyobb arányt, de rájuk nézve magasabb az áldozattá válás kockázata is, mint a nők esetében. Nicola Henry, az RMIT kutatója és a mostani elemzés vezetője szerint van magyarázat a különösnek ható eredményre. Elsősorban az állhat ugyanis a háttérben, hogy az intim felvételek megszerzésére irányuló csalási kísérletek célpontjai jellemzően fiatal férfiak, ahogyan az ugye a balassagyarmati esetnél is látható. Előfordul továbbá, hogy a csalók nem meztelen képekkel zsarolják az áldozatot, hanem azzal keresik meg, hogy bizonyítékaik vannak arról, milyen pornográf tartalmakat fogyasztott előzőleg az interneten, és ha nem teljesíti a követeléseiket, ezt teszik közszemlére.
Noha a pénzügyi természetű csalások is elterjedtek, a szexuális zsarolásos esetek legnagyobb arányban a bosszúpornó, illetve a párkapcsolati erőszak kategóriájába esnek, és egy intim partner követi el azokat. A zsaroló fél motivációja ilyenkor leginkább az, hogy a megzsarolt áldozat saját szándékával szembemenve tegyen vagy ne tegyen meg valamit, például mondjon le a közös gyerekek felügyeleti jogáról, létesítsen nem kívánt szexuális kapcsolatot a zsarolóval, vagy esetleg ne szakítson vele.
Ami pedig az LMBTQ közösség érintettségét illeti, a zsarolás alapja itt sok esetben az áldozatok szexuális irányultságának nyilvánosságra hozatala, kihasználva a szexuális szabadság kifejezését övező stigmákat a társadalomban.
Nem ritkán az áldozatok is visszavágnak
Ugyancsak érdekes megfigyelés, hogy a Computers in Human Behavior című folyóiratban publikált tanulmány eredményei alapján az elkövetők jelentős többsége, 85,2 százaléka maga is zsarolás áldozatává válik élete során. Henry szerint jellemzően arról van szó, hogy a szemet szemért elvet követve, megtorlásként vagy maga az áldozat, vagy valaki más intim felvételeket használ fel az így szintén áldozattá váló elkövető ellen. A dél-koreai nők például különösen magas arányban érintettek: 15,2 százalékuk áldozatként és elkövetőként is megjelenik a statisztikákban. A tanulmány szerzői szerint ennek lehetséges magyarázata lehet, hogy Dél-Koreában eleve nagyon gyakran fordul elő érzékeny tartalmú felvételekkel kapcsolatos szexuális bántalmazás. Csak ebben a kutatásban a megkérdezett dél-koreai nők 19,1 százaléka állította, hogy korábban átélt ilyesfajta zsarolást.
