Míg a legtöbben – dohányzók és nem dohányzók egyaránt – tisztában vannak azzal, hogy a cigaretta káros az egészségre, azt már kevesebben tudják, hogy pontosan miért. Sokan a nikotint tartják a fő felelősnek. Ez valójában a függőség kialakulásáért felelős, és a fogyasztása számos ártalmas élettani hatással járhat, többek között megemeli a vérnyomást, illetve a pulzusszámot. Ugyanakkor kevesebben vannak, akik tudják: a dohányzás okozta daganatos betegségekért elsősorban maga az égés, az abból keletkező füst és a benne lévő mérgező anyagok a felelősek. Ezt tudományosan is bizonyították.
A meggyújtott cigaretta révén keletkező füst többféleképpen károsítja az embert és környezetét. A dohányzás során belélegzett füst irritálja a légutakat, és érezhető különbség van egy dohányos és egy nem dohányzó lehelete között. A füst miatt elszíneződnek a fogak, és akár még csontritkulás is kialakulhat. A dohányzók kevésbé érzékenyek a cigarettafüstre, mint nem dohányzó társaik, szaglásuk ugyanis romlik, és hozzá is szoknak az állandó füstszaghoz. A dohányfüst és a benne lévő égéstermékek miatt sápadtabb a dohányzók bőre, és gyorsabban ráncosodnak.
A dohányzáskor kifújt füst – ezt nevezik az úgynevezett másodlagos füstnek – több ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek felelősek lehetnek a krónikus betegségek – például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák – kialakulásáért.
Mostanában már harmadlagos füstről is beszélnek a szakértők, ami a dohányzás során kifújt füst lerakódását jelenti kézen, ruhán, bútorokon vagy akár a falakon. Ez a fajta füst még a dohányzás után hosszú évekkel is képes kifejteni egészségkárosító hatását.
A füstmentes technológiákkal ugyan csökken az égésből származó károsanyag-kitettség, azonban ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, és – bár jelentősen csökkentett mértékben – kátrányt, így ezek is károsíthatják az egészséget, és függőséghez vezetnek. Ezen túl a hosszú távú hatásaikat még vizsgálják, ahogyan a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatások közötti összefüggéseket is.
Az egészségünk
szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk
dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink
érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg
leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz
kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától
kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy
leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni. Amennyiben a cigarettázásról
történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt
tájékozódni az ártalomcsökkentésről.
Legjobban: