Mivel a napi stresszt elkerülni szinte lehetetlen, jobb, ha megtanuljuk kezelni – érvel Emma Young író a The Telegraph hasábjain.
Még ha sok minden rendben is van az életünkben, és nem élünk krízisben, sokszor előfordul, hogy olyan dolgokon aggódunk, amin egyáltalán nem is tudunk változtatni. És ha még azt is tudjuk, amit a közelmúltbeli kutatások bizonyítanak, hogy a stressz összefügg különböző egészségügyi problémák, mint a szívbetegség vagy a rák kialakulásával, akkor még emiatt is elkezdhetünk komolyan aggódni.
De mit lehet ez ellen tenni? – Az első lépés az, hogy tudatosítjuk, hogy mi a helyzet. Másrészt tudnunk kell azt is, hogy a problémák oka nem önmagában a stressz, hanem az a mód, ahogyan reagálunk rá. Ezt pedig meg lehet tanulni.
Vannak, akik eleve jobban kezelik a stresszt, sőt olyanokkal is találkozunk, akik egy-egy stresszhelyzetből még profitálni is tudnak. Mások azonban már a hétköznapi stressztől is összeomolnak.
Sokféle népszerű stresszkezelési módszer van; ezek közül Emma Young a rugalmasság fejlesztését emeli ki. A rugalmasság mentális erőt jelent az érzelmek kezelésében, ami segít egy-egy nehéz helyzeten felülemelkedni és továbblépni. Mit tehetünk azért, hogy rugalmasabbak legyünk?
1. Stresszeljünk!
Talán elsőre furcsának hangzik, hogy úgy kezeljük a stresszt, hogy stresszessé válunk, pedig a kutatások azt mutatják, ez igenis fejleszti a rugalmasságot. A természeti katasztrófák túlélői, a kínzásokat túlélt hadifoglyok példája azt mutatja, hogy a különösen megterhelő élethelyzetek pszichikailag megerősítik az embert.
Éppen ezért érdemes keresni az ilyen lehetőségeket; nem feltétlenül kell extrém kihívásokat túlélni, inkább az a lényeg, hogy lépjünk ki a saját komfortzónánkból. Ha megtapasztaljuk, hogy erre képesek vagyunk, az megerősít és rugalmasabbá tesz minket.
Sokan gondolják, hogy az extrém sportok szerelmesei – például a bázisugrók – nem félnek úgy, mint a többi ember. Ez azonban tévedés: egy felmérés szerint ők ugyanolyan félelmet élnek át, csak éppen képesek rajta túllépni. Amikor ebben a vizsgálatban megkérdeztek egy bázisugrót, hogy mire gondol, mielőtt elrugaszkodna, azt mondta, fohászkodik: „Kérlek, Istenem, ne hagyj meghalni!”
A vizsgálat minden résztvevője átélte a félelmet , de képes volt legyőzni, illetve pozitívan hozzáállni. Ez a képesség pedig erősebbé teszi az embert a mindennapokban is. És ahhoz, hogy ezt elérjünk, nem kell feltétlenül kipróbálni a bázisugrást, mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő kihívást.
2. Legyünk pozitívak!
Persze könnyebb mondani, mint megtenni – például annak, aki alapvetően pesszimista. Ezen is lehet azonban apránként változtatni. Egy lehetséges módszer, hogy minden nap végén lejegyezzük azokat a dolgokat, amik aznap jól mentek, és azt is, hogy miért mentek jól.
Ez segít a negatívumok helyett a pozitív dolgokra fókuszálni. Ha elhatározzuk, hogy mindennap három dolgot szeretnénk följegyezni, az segíthet elérni a fejlődést. És ahogy egyre pozitívabban tudunk hozzáállni a mindennapi életünkhöz, a napok egyre könnyebben fognak majd menni.
3. Ápoljuk a baráti kapcsolatainkat!
A magányos emberek nagyobb valószínűséggel válnak depresszióssá, és 30 százalékkal nagyobb a rizikója annak, hogy idő előtt meghalnak, derült ki egy 3,4 milliós mintán végzett felmérésből. A magányos emberek kevésbé képesek túllépni a mindennapi élet hibáin, problémáin, kihívásain.
A pszichikai rugalmasság egyik legfontosabb tényezője a társas lét, a társas segítségnyújtás. Szerencsére azonban a barátságokat, illetve a társas kapcsolatokat nem darabra mérik: nem az számít tehát, hogy kinek hány kapcsolata van, hanem az, hogy mennyire érzi magát a szociális háló részének.
4. Mozgassuk az elménket!
A testmozgás során endorfin szabadul föl, amitől jobban érezzük magunkat. A testedzés azonban nemcsak az izmokat edzi, hanem az elménket is. A sportolás erősíti a pozitív hozzáállást és segít megbirkózni a stresszel. Vizsgálatok bizonyítják, hogy aki rendszeresen sportol, könnyebben megbirkózik a mindennapi élet megterheléseivel: gyorsabban visszanyeri nyugalmát egy-egy kihívás után, gyorsabban és nagyobb mértékben csökken a vérében a stresszhormon, a kortizol szintje.
Hogy mennyit kell ahhoz mozognunk, hogy az elménk teljesen rendben legyen? Mindössze heti 150 perc közepes vagy erős intenzitású mozgásra van szükség . Ez azt jelenti, hogy ha heti öt napon fél-fél órát mozgunk, akkor mindent megtettünk azért, hogy jól érezzük magunkat.
Forrás: The Telegraph
