Így alakulnak át a dohányzási szokások

Tavaly év végén 2018 legnagyobb figyelmet vonzó befektetési üzletét hozta össze az Altria Group, a világ legnagyobb dohányipari vállalkozása, amely többek között a Philip Morris cég tulajdonosa is. A Juul e-cigerettagyártó cég 35 százalékos részvénycsomagjáért 12,8 milliárd dollárt (közel 3600 milliárd forintot) fizettek. Ez körülbelül a cég éves bevételének felével egyenlő. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy manapság egy doboz márkás cigaretta mennyibe kerül, akkor kiderül, hogy itt tényleg nagy üzletről volt szó, amely jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is határozhatja a dohányzás jövőjét. A Mordor Intelligence piackutatócég előrejelzése szerint a globális e-cigarettapiac mérete a 2017-es 10,24 milliárd dollárról évi 8,1 százalékos növekedés mellett 2023-ra eléri a 16,85 milliárd dollárt. Ez azonban még nem tűnik nagy áttörésnek, ha a hagyományos cigaretták éves 680 milliárd dolláros forgalma mellé állítjuk.

Csakhogy a piac gyorsan változik. Az előrejelzések azt jósolják, hogy a hagyományos dohánytermékek fogyasztása ugyan tovább emelkedhet, de a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai országokban. Amerikában és Európában egyre kevésbé füstöt, s egyre inkább e-párát fúj a szél. A Juul-üzlet éppen úgy erre mutat, mint például az a terv, hogy a Phillip Moris International 490 millió dollárt (mintegy 137 milliárd forintot) fog befektetni egy Bukarest melletti hipermodern e-cigaretta eszközöket előállító üzembe.

Nem cigiznek, juuloznak

A középréteghez tartozók – különösen a fiatalabb korosztályokban – tudják, hogy a cigaretta nagyon egészségtelen, sokak szerint büdös, egyre kevesebb iskolában vagy munkahelyen tűrik el és egyáltalán nem tűnik szexinek, ami pedig valaha annyi fiatalt kötött hozzá ehhez az élvezeti cikkhez. Ezzel szemben az e-cigaretta, sőt kifejezetten a juulozás elképesztő lendületet kapott. Hivatalos amerikai adatok szerint decemberben az egy évvel korábbihoz képest az egyetemi és főiskolai diákok közül 78 százalékkal használták többen.

Az e-cigaretták megítélése sem egyértelmű, hiszen a pára ízesítésére használt vegyületek hosszútávú hatása nem ismert. Ráadásul itt nem ég végig a cigi, a pára addig képződik, amíg van anyag az eszköz tartályában. Azaz aki nem figyel oda, könnyen túl sok nikotintartalmú párát lélegezhet be. Az Európai Unióban e veszély mérséklése érdekében erősen korlátozzák a párologtatásra szánt oldat nikotintartalmát. A limit 20 milligramm per milliliter, ami csak a harmada az amerikai határértéknek. A Juul ezért úgy akar betörni az európai piacra, hogy egy nagyobb páramannyiséget előállító eszközt fejleszt ki, amelynek párájából a nikotin könnyebben felszívódik.

Aki korán kezdi, függő marad

Amerikában már a középiskolákban is milliók használnak e-cigarettát. Áltathatnánk magunkat azzal, hogy nálunk erre nem volna igény, de a dohányzási szokások vizsgálataiból tudjuk, hogy nagyon sokan már igen fiatalon nikotinfüggővé válnak Magyarországon is. Ez pedig nagy baj, hiszen hazánkban évente 28 ezren halnak meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A Széchenyi István Egyetem kutatói, Huszka Péter és Káldi Judit már 2010-ben elkészítették azt a tanulmányt, ami a fiatalok dohányzási szokásait részleteiben is feltárta.

A megkérdezettek 28 százaléka már a középiskola első évében rendszeresen dohányzik, illetve 72 százalékuk már kipróbálta a cigarettázást, ami a prevenció fontosságára figyelmeztet. Talán még ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésben résztvevő dohányzó megkérdezettek 17,8 százaléka már 5-6. osztályban, míg 5,2 százalékuk már ez előtt, az alapfokú intézmény alsó osztályaiban, azaz már 10 évesen vagy előtte hódolt e káros szenvedélynek.

- derült ki a tanulmányból.

„Kimutatták azt is, hogy a 18 évesek 45 százaléka „jelenleg is dohányzik”. Ez akkor is aggasztó, ha ez az arány nem marad ilyen magas, mert az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet jelentése szerint a dohányzási gyakoriság a 2003-ban mért 34 százalékról 2014-re 28 százalékra csökkent. A felnőtt férfiak 34 százaléka, a nők 22 százaléka dohányzik.

Vajon mennyi pénzt költ dohányárura? És utánaszámolt már, hogy ebből a pénzből mi minden másra is futotta volna? Számolja ki kalkulátorunkkal!

A dohányzás visszaszorítása leszokással vagy helyettesítéssel érhető el. Mivel azok, akik szakítottak e káros szenvedéllyel, 98 százalékban saját akaratuknak köszönhették a sikert, s csak két százalék támaszkodott külső segítségre. Ez azt jelenti, hogy a felvilágosításon és a prevención túl elég kevés e területen az eszköz.

A helyettesítésnél talán több lehetőség van a „kárenyhítésre”. Az új termékekkel a dohányipari cégek ezt az igényt akarják kielégíteni. Úgy gondolják ugyanis, ha a káros égéstermékektől megszabadítják a nikotinélvezetet, azzal nem csak az üzleti érdekeiket szolgálják, hanem a vásárlóik egészségét is. Másfelől egy sokkal színesebb élvezeticikk-világ bontakozhat ki, hiszen az e-cigaretták számtalan módon ízesíthetők, s az eszközök is igen trendik lehetnek, éppen úgy, ahogy a mobiltelefonok. Habár (ahogy említettük) az e-cigarettákkal kapcsolatban is sok a kérdőjel, ma mindenesetre elfogadhatóbban tűnnek, mint a hagyományosan füstölgő dohányáruk.

Párologtatás vagy hevítés? Az új nikotinhordozók alapvetően kétféle technológiával működnek. Az egyik a tulajdonképpeni e-cigaretta, amely a tartályában lévő nikotintartalmú ízesített folyadékot elektromos úton felmelegíti, és párásítja, hogy az belélegezhető legyen. A hevítéses technológia viszont dohánnyal dolgozik, de azzal csak annyi hőt közöl, hogy ne gyulladjon meg, ám a nikotintartalmú pára felszabaduljon belőle. Ennek belélegzése hasonló a cigarettafüstéhez, de az égés elmaradása miatt kevesebb káros anyag jut a szervezetbe.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.