A napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de a fizikai munkát végzők szervezetére rendkívül megterhelően hat. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja.
Nagy a kockázat
Hőséghullámok idején a munkavégzés a megszokottnál is fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre. A tartósan magas napi középhőmérséklet és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ez pedig megnöveli a hőártalmak – például a hőséggörcsök, a hőkimerülés és a hőguta – kialakulásának kockázatát.
A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. A szabadban dolgozók számára pedig különösen nagy az egészségi és biztonsági kockázat.
Mikor számít melegnek a munkahely?
A munkahelyek klímájának értékelésére a klímaindexek szolgálnak: effektív hőmérséklet (EH) és korrigált effektív hőmérséklet (KEH). Az EH egyidejűleg figyelembe veszi a levegő hőmérsékletét, a levegő relatív páratartalmát és a légáramlási sebességet, míg a KEH a hősugárzással is számol az előbbieken felül. Így előfordulhat, hogy közel 30 Celsius-fokos léghőmérséklet mellett sem haladja meg a (K)EH a 24 Celsius-fokot.
A munkavédelmi előírások alapján a munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 Celsius-fok (K)EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább egy napig meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki. A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius-fokos) ivóvizet kell biztosítani. Zárt téri munkahelyen pedig – ha az melegnek minősül – óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell alkalmazni.
Te így csökkentheted a rizikót
Munkavállalóként fontos, hogy kerüld az alkoholt, valamint a magas koffein- és cukortartalmú italokat. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni. Lényeges továbbá, hogy rendszeresen tarts pihenőt, lehetőleg a környezethez képest hűvösebb (árnyékos) helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között.
Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását. Szabadban mindezek mellett számos egyéb szabály betartása javasolt. A munkát például úgy kell megszervezni, hogy a dolgozók felváltva tartózkodjanak a tűző napon, 11 és 15 óra között pedig lehetőség szerint árnyékos helyen folyjon a munka. Az alkalmazottak könnyű, világos színű és laza ruházatot viseljenek, amennyiben ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést.
A mostanihoz hasonló kánikula idején sokakat érinthet hőkimerülés vagy akár hőguta is. Mutatjuk, hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két állapotot, illetve mikor szükséges mindenképpen mentőt hívni.
