Az év elején sokan elhatározzák, hogy megszabadulnak a plusz kilóktól – és jónéhányan nem is tudják, milyen sokat tesznek ezzel önmagukért. A túlsúly, az elhízás ugyanis nemcsak esztétikai probléma lehet, de számos betegség rizikófaktora, állapotának súlyosbítója is, sőt ma már önálló betegség. Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa, életmódorvos a túlsúly által befolyásolt betegségeket vette számba és a tartós fogyás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Nincs betegség, amit ne befolyásolna az elhízás
Már a teljes orvostársadalom tisztában van azzal, hogy a túlsúly, de főként az elhízás tulajdonképpen az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen egy állandó gyulladásos állapotot tart fent. Vagyis az olyan nyilvánvaló összefüggéseken túl, mint hogy a nagyobb súly megterheli a mozgásszerveket, a szívet, befolyásolja a hormonrendszert és az emésztést, tulajdonképpen szinte minden szervrendszerre gyakorol valamiféle negatív hatást. Egyes betegségeknek jelentős rizikófaktora, más betegségeknek súlyosbítója lehet. Az alábbiakban érdemes néhány betegséget, állapotot szemügyre venni az elhízás szempontjából.
Metabolikus szindróma
Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy metabolikus szindrómának nevezik ezt a tünetegyüttest. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsíreltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.
Reflux
A magyar felnőtt lakosság több mint fele küzd változó gyakorisággal a refluxszal, különösen negyvenéves kor után, ami azért veszélyes, mert ez a betegség akár a nyelőcsődaganat előszobája is lehet. Régóta közismert, hogy a reflux erősebben fenyegeti a túlsúlyos és elhízott embereket, ugyanis a hasi nyomás növekedésével a gyomorszáj záróizma kinyílik. Sőt, ha egy normál súlyú refluxos beteg felszed néhány kilót, és a tünetei súlyosbodását tapasztalja, neki is érdemes leadnia a kis felesleget is.
Alvási apnoé
Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, amelyek közül a legjelentősebb az elhízás. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
Zsírmáj
Amikor a májsejtekben kis lipidburkokban zsírcseppek képződnek, zsírmájról beszélünk. Mivel az elzsírosodás miatt a májsejt könnyebben előpusztul, végső következményként kialakulhat a zsírmáj miatti májzsugor. A túlsúlyos, elhízott személyek 80 százalékánál lehet jelen ez a probléma. Az „elhízás járványa” miatt egyre fiatalabbaknál is megindul a máj szerkezeti átépülése.
Stresszinkontinencia
Ha stresszinkontinenciáról van szó, a fizikális nyomást értjük a stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és a vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp. A vizelettartási zavarnak számos hajlamosító tényezője ismert, így például a szülés, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.
Daganatos betegségek
A daganatos betegségek jellemzően multifaktoriálisak, vagyis több okra vezethetők vissza, és főként 50 éves kor felett jelentkeznek. Azonban az 1990-es évektől kezdve bizonyos daganattípusok egyre nagyobb arányban fordulnak elő az ennél fiatalabbaknál. Ezek pedig a mell-, a vastagbél-, az endometrium-, a nyelőcső-, az epevezeték-epehólyag-, a fej-nyaki, a vese-, a máj-, a csontvelő-, a hasnyálmirigy-, a prosztata-, a gyomor- és a pajzsmirigydaganatok. A kutatások szerint a növekedés oka főként az életmódban keresendő, és az egyik legdominánsabb rizikófaktor az elhízás.
Az életmód orvoslásával tartós lehet a fogyás
"A tartós fogyás által elérhető egészségnyereségeket még sokáig lehetne sorolni, a kérdés már csak az, hogyan lehet biztonságosan és tartósan megszabadulni a túlsúlytól" – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté. Az általános testsúlycsökkentő ajánlások és a „csodaszerek” sosem veszik figyelembe az adott személy állapotát, alapbetegségeit, lehetőségeit, ízlését. Sok diéta egy-egy tápanyagcsoport extrém mértékű lecsökkentésén alapul, így össze sem hasonlíthatók egy személyre szabott életmódprogrammal, ami az egyéni célokra és adottságokra épül, változatos, nem jár koplalással, élvezhető mozgásprogramot és még mentális támogatást is biztosíthat. Egy precízen felépített programmal az idősebbeknek és a krónikus betegséggel élőknek is van esélyük a testsúlyrendezésre, akiknek fokozottan ügyelniük kell a fogyásuk egészséges kivitelezésére.
Különösen ajánlatos a szakértő vezetés a cukorbetegeknek, akik végképp nem kezdhetnek kampányszerű, gyors sikert ígérő fogyókúrákba. Ugyanilyen különleges figyelmet érdemelnek a szív- és érrendszeri, a hormonális vagy éppen a mozgásszervi panaszokkal küzdők, akiknél szintén nem mindegy, mit és milyen intenzitással mozognak, hogyan táplálkoznak. A tartós eredményekhez nekik hatalmas segítség a személyre szabott életmódprogram, amely nyilván az egészségeseknek is megbízható támpont lehet. Hosszú távon pedig nem is kérdéses, hogy anyagilag, egészségileg és esztétikailag is jóval nagyobb a haszon, mint a csodamódszerekkel való kísérletezésnél - tette hozzá a szakember.
