A klímaváltozás egészségügyi hatásaiiról a közelmúltban jelent meg az eddigi legátfogóbb, az elmúlt 16 év kutatási eredményeire támaszkodó tanulmány - a részletekről dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójával, a tanulmány első szerzőjével beszélgetett a 24.hu .
Egyre melegebbek lesznek a nyarak
Páldy Anna azt mondja, az elkövetkező nyarakon egyre több és egyre hosszabb hőségperiódusra kell számítani, ezeken belül is emelkedni fog a napi középhőmérséklet. Hirtelen és markáns időjárási változások várhatók, egyik napról a másikra több tíz fokot emelkedhet vagy csökkenhet a hőmérséklet. Emellett enyhébbek lesznek a telek, a nyári időszak pedig oda-vissza kitolódik a tavasz és az ősz irányába. Mivel azonban az emberi szervezetnek a 18 fokos napi átlaghőmérséklet a legideálisabb, az ettől való eltérés, főleg a meleg irányában egyre nagyobb megterhelést jelent majd.
Olyannyira, hogy a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a halálozások száma is, 25 Celsius-foknál és a fölött azonban egyre meredekebbé válik. Ezért jelölték ki 2005-ben a hazai hőségriasztás első küszöbértékének a 25 fokos napi középhőmérsékletet.
A második fokozat akkor lép életbe, ha egymást követő napon ennél melegebb várható, a harmadik szint pedig, ha a hőmérséklet a 27 fokot is meghaladja. Napi középhőmérsékletről van szó, vagyis a 24 órán belül mért értékek átlagáról. Amikor ezt definiálták, Magyarországon még soha nem mértek három napig 27 fok feletti értéket, ezért nem volt szükség magasabb szintekre. A klímaváltozás viszont hamar közbeszólt: először 2007-ben el kellett rendelni harmadfokú hőségriadót, amely 10 napig tartott, ebből öt napon keresztül a napi középhőmérséklet 30 fok felett volt. Az eddigi legrosszabb nyár a 2015-ös volt, ekkor három alkalommal emelték a legmagasabb szintre a riasztást, az öt hőhullám 35 napig tartott összesen. A 2015-ös hőhullámok 1800 ember életét követelték Magyarországon, azaz ennyivel több haláleset történt egy átlagos hőmérsékletű nyári naphoz képest.
A tíz évet felölelő statisztikai adatok elég lesújtóak: hőhullámok esetén a napi halálozás hazánkban átlagosan 15 százalékkal emelkedik, ebben jókora, 9-20 százalékos szórás figyelhető meg megyei szinten. A legmagasabb értékek Budapesten, Veszprém megyében és a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók.
Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek . A szakértő szerint a közeli és távoli jövő - ami esetünkben a 2021-2050 és a 2071-2100-ig tartó időszakot jelenti - a helyzet várhatóan még rosszabbra fordul. Nőhet a hőhullámok száma, hossza és intenzitása, a napi legmagasabb hőmérsékletek 40 fok fölé kúszhatnak, és elképzelhető, hogy a hőségriasztás fokozatait is emelni kell majd.
