Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – írta közleményében az NMHH. „A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti” – emelték ki.
A hatóság úgy véli, az álhírek műfaja szinte önálló iparággá vált, és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra. Az álhírek közismert személyből vagy eseményből indulnak ki, közérdeklődésre tartanak számot, erős érzelmeket generálnak, szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólalnak meg, és látszólag tudományos tekintélyekre hivatkoznak. A közleményben példaként említi az NMHH, hogy ha mindez „együtt van”, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. Megállapításuk szerint e mechanizmus a koronavírus-járvány alatt ért el (eddigi) csúcsára.
Több millió eltávolított tartalom
Az NMHH a járványról szóló félretájékoztatás-dömping kapcsán készített átfogó uniós felmérésre rátérve ismertette, hogy az EB-jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet – köztük van a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok is. Mint felidézték, a kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez.
A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderült, hogy a Google csak Magyarországon csaknem 40 ezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), de a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból mintegy tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel.
A jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a koronavírussal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedIn-en, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, amellyel pedig a TikTok dolgozik.
Ha ezt látjuk, gyanakodjunk
A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett a felhasználók tudatos tartalomfogyasztással tehetnek az álhírek ellen. Az NMHH felsorolása szerint érdemes gyanúval élni, ha
- egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,
- láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,
- ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,
- helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,
- név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,
- források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,
- feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.
Az NMHH leszögezte, hogy „az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk”. A legnagyobb sikert – folytatták – azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat , ha az átcsúszik a platformok szűrőjén. A hatóság egyébként azt ösztönzi, hogy „átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára”.
