Budapesten sem szabadna az utcán enni

A nemdohányzók is nagyot szívnak

Különböző forrásokra támaszkodva az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) kimutatta, hogy a légszennyezésnek milyen egészségügyi hatásai vannak ezen a nyáron a leglátogatottabb európai városokban.

Tönkreteszi a szívet a városi levegő Korábban már beszámoltunk róla, hogy már a kis mértékű légszennyezés is a szívelégtelenség korai stádiumához hasonló változásokat idéz elő a szívünkben. Régóta ismert, hogy a szálló por magas koncentrációja számos komoly betegség - agyvérzés, szívbetegség, asztma- kialakulását elősegíti. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor már a kisebb mértékű légszennyezés is komolyan veszélyezteti a szívünket: körülbelül négyezer brit lakos egészségét megvizsgálva arra jutottak kutatók, hogy a forgalmas utak mellett élők szíve átlagosan nagyobb, mint a légszennyezéstől kevésbé sújtott városrészben élőké.

A légszennyezettség és a cigarettázás összehasonlítását a Berkeley Earth kutatásai alapján készítették a levegőben található finom részecskék (PM2,5) koncentrációja alapján. Ezek szerint például Londonban három, Párizsban kettő, Prágában pedig négy "cigarettát szív el" naponta minden turista - írja a Greenfo.hu .

Párizsban és Budapesten se együnk a szabadban

"Azt javasolják a szakemberek, hogy ha szennyezett a levegő , ne végezzünk fizikai tevékenységét és ne együnk a szabadban. Azonban a városlátogatások éppen erről szólnak: a városi sétákról és az éttermek, kávézók teraszain üldögélésről. Ezáltal a turisták, a gyerekeket is beleértve, arra kényszerülnek, hogy olyan levegőt szívjanak, ami napi egy-négy cigaretta elszívásával egyenlő" - jelentette ki Jens Müller, a T&E levegőminőségi és dízel koordinátora.

"Budapesten sem lélegezhetnek fel az ide látogatók: az itt lakókhoz hasonlóan napi három cigaretta elszívásával egyenértékű szennyező anyagot lélegeznek be" - tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

"A helyzet javításához elsősorban lakossági összefogásra van szükség, hiszen számos kutatás bizonyította, hogy minél erősebbek egy városban a civil szerveződések, annál jobb ott a környezet állapota. Fontos, hogy a lakosok tájékozódjanak a helyzetről, beszéljék meg ismerőseikkel, jelezzék a sajtónak és a döntéshozóknak, hogy itt az ideje változtatni."

A helyzet ugyanakkor valószínűleg rosszabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erre utalnak civil szervezetek mérései Belgiumban, Bulgáriában Olaszországban Németországban; és Magyarországon is.

Kiderült, mennyire veszélyes a levegő A világon mintegy 4,5 millió ember hal meg a légszennyezettség által kiváltott megbetegedések következtében évente - derült ki egy új európai kutatásból. A rossz levegőminőség ugyanis több mint háromszor annyi életet követel , mint a közúti balesetek. A témáról a linkre kattintva olvashat bővebben.