Hogy kicsit jobban megvilágítsuk, mekkora szám is valójában ez a 4,5 millió, érdemes kicsit más kontextusba helyezni. Egyszerű osztással hamar kiderül, hogy átlagban naponta nagyjából 12 ezer halálesetről beszélhetünk, ami nagyságrendileg azzal egyenértékű, mintha minden egyes nap lezajlana négy 2001. szeptember 11-i terrortámadás.
A mainzi Max Planck Kémiai Kutatóintézet és a Londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola tudósai komplex vizsgálati módszerekkel azt is kiszámolták továbbá, hogy a korai elhalálozás következtében összesen 122 millió életév veszik el évente. Ennek durván egyötödét ráadásul az a körülbelül 237 ezer gyermek adja, aki a légszennyezettség számlájára írható légúti megbetegedések következtében veszíti életét még az ötödik születésnapja előtt.
A 2015-ös adatokra támaszkodó kutatás eredményei lényegében egybecsengenek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslésével, amely szerint a kültéri légszennyezettség éves szinten 4,2 millió embert öl meg világszerte. A mainzi és londoni kutatók továbbá azt is kimutatták, hogy a halálozási arány Ázsiában a legmagasabb, míg a legtöbb életévet az afrikai népesség veszíti el. Összességében kijelenthető, hogy a probléma a fejlődő országok lakosságát sújtja a legnagyobb mértékben.
Jelzésértékű különbség, hogy Pakisztánban és Indiában 20 százalékkal több fiatal lány hal meg ilyen okokból kifolyólag, aminek okai elsősorban abban keresendők, hogy ezekben a társadalmakban a fiúk előnyt élveznek a táplálkozás terén. Mindez egyértelműen arra hívja fel a figyelmet, hogy a légszennyezettség - hasonlóan a klímaváltozáshoz - a már egyébként is hátrányos helyzetben lévőkre van leginkább káros hatással.
A probléma forrása
Amikor légszennyezettségről beszélünk, részben azokra a parányi szemcsékre kell gondolnunk, amelyek a különféle tüzelőanyagok elégetése, egyes mezőgazdasági munkálatok vagy építkezések során, illetve a közúti járművek kipufogócsövéből jutnak a levegőbe. Érdekesség, hogy mind közül a legnagyobb gondot éppen a legkisebb részecskék okozzák, amelyek átmérője nem éri el a 2,5 mikront sem, azaz méretük több mint 30-szor kisebb, mint az emberi hajszál vastagsága. Ezek az apró porszemek könnyedén bejutnak a légutakba, ahol megtelepedve olyan betegségek kialakulását segíthetik elő, mint a szívinfarktus , a stroke , a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a tüdőrák .
A szálló por mellett ráadásul olyan mérgező gázokat is belélegzünk a levegővel, mint a nitrogén-dioxid, az ózon és a kén-dioxid. E gázok mindegyike folyamatosan irritálja és gyulladásra készteti a légutak nyálkahártyáját.
Forrás: iflscience.com
