Az ország belefullad a saját szennyezésébe

Az elmúlt napok csendes, párás, szél nélküli időjárása miatt az ország nagy részén jelentősen megnőtt a légszennyezettség. Ez pedig igen veszélyes helyzet, mert egyértelmű az összefüggés a légszennyezettség és a betegségek, halálesetek számának növekedése között – emlékeztet Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője.

Káros részecskék: nem csak a por számít

A légszennyezettséget az emberi tevékenység okozza, a szennyeződés koncentrációjának növekedését pedig Magyarország fekvése és az időjárás is elősegíti. Ez elsősorban a késő őszi-téli időszakban figyelhető meg: amikor egy fotokémiai szmog ), akkor a napsütés, a meleg, valamint a szél hiánya miatt feldúsult nitrogén-oxidok, szénhidrogének és szén-monoxid hatására felerősödik a felszínközeli ózon képződése.

Szén-monoxid (CO): Színtelen, szagtalan gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik. Nagyvárosokban a levegő CO-tartalmának 80 százaléka belső égésű motoroktól származik. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Nitrogén-dioxid (NO2): Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. Genetikus károsodást is okozhat az emberben. Nitrogén-monoxid (NO): Színtelen gáz, levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin-képződést. Nagy mennyiségben halált okozhat. Szaga nem figyelmeztető, akkor sem, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO- és a NO2-szennyezésért. Légköri aeroszolok (részecskeszennyezés, PM10): A levegőben mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, a nagyobb szemcsék megakadnak az orrban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Kén-dioxid (SO2): Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat, ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért. Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat. Ózon (O3): Három oxigénatomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát, de a talajközeli ózon káros. Magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból. Ha a szennyezés mértéke elér egy bizonyos szintet, szmogriadót rendelnek el. Erre a jogszabály szerint ötféle szennyező anyag koncentrációja miatt kerülhet sor, ezek a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid, az ózon, a kén-dioxid és az angol rövidítéséből PM10 néven emlegetett, 10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék.

A riadó két fokozata

Az első fokozat a tájékoztatás, amikor figyelmeztetik az érintetteket, hogy az érzékenyeket veszély fenyegeti, de a szmoghelyzet elkerülése érdekében a légszennyezők működése már ekkor is korlátozható. A következő fokozatot, a riasztást akkor léptetik életbe, amikor a szennyezés eléri a riasztási küszöbértéket. Ez már olyan magas szennyezettségi szint, ami kifejezetten veszélyes az emberre. Ilyen esetben kötelező intézkedéseket kell hozni, ezeket helyi rendeletben kell szabályozni minden olyan településen, ahol a folyamatos légszennyezettség mérés feltételei adottak. (Jelenleg mintegy 40 ilyen város van Magyarországon.) Az intézkedések között általános a közlekedés, a közintézményi fűtés, esetleg az ipari kibocsájtók működésének korlátozása.

Magyarországon a leggyakoribb szennyezőanyag a részecskeszennyezés, a legtöbbször emiatt kell riadót elrendelni, de előfordult már nyáron az ózon miatt is. A részecskék nagyon veszélyesek, sok megbetegedés és halál kötődik a szennyeződéshez. Nem véletlen, hogy a Levegő Munkacsoport kezdeményezte (és több évnyi küzdelemmel 2008-ra elérte), hogy önmagában a PM10 koncentrációja alapján is kötelező legyen a szmogriadó elrendelése - emlékeztet Lenkei Péter. (Korábban csak a kén-dioxiddal közösen mérték és a kettő együttes határtúllépése esetén kellett riadót elrendelni.)

A hazai szabályozás szerint egyébként az egészségügyi határérték 24 órás átlagban 50 mikrogramm köbméterenként (azaz ennyi 10 mikronnál kisebb méretű részecske lehet egy köbméter levegőben), a szmogriadó tájékoztatási fokozata akkor lép életbe, ha a koncentráció két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t. Riasztást akkor kell kiadni, ha a szennyezés mértéke meghaladja a 100 mikrogrammot és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.

A Levegő Munkacsoport most azért lobbizik, hogy a részecskék tömege mellett a számukat is vegyék figyelembe, ez pontosabbá tenné a mérési eredményeket. A részecskeszám nagy része ugyanis elhanyagolható tömegű nanorészecske, de ettől még ezek károsak, ahogy azt számos tudományos kutatás alátámasztja.

Fa, szén, lignit: a legveszélyesebb tüzelők

Részecskék ugyan természetes okokból is kerülhetnek a levegőbe (például egy vulkánkitörés vagy erdőtűz alkalmával), de a fő szennyező az ember, elsősorban a közlekedés és a fűtés révén. A közlekedésben különösen a dízelek (és a katalizátor nélküli régi benzinesek) okádják a részecskéket. Volt olyan mérésük - idézi fel Lenkei Péter -, amikor egy régi BKV buszt meg sem tudtak közelíteni a mérőműszerrel, mert az a kipufogótól már 10 méterre kiakadt. Ugyanakkor viszont a legmodernebb részecskeszűrővel felszerelt járművek ebből a szempontból még tisztítják is a levegőt: kevesebb részecske jön ki belőlük, mint amennyit a levegőből beszívnak. (Más szennyezőanyagokat azért ezek is kibocsájtanak.)

Ilyen modern járműből azonban egyelőre kevés fut az utakon, annál több a régi, szennyező fajtából, így az ilyen szennyezésben leginkább a nagyvárosok érintettek. Nagy kibocsájtó azonban a szilárd tüzelővel (fával, szénnel) végzett fűtés, így bármilyen meglepő, de sok olyan kis falu van, ahol a levegő minősége időnként rosszabb, mint Budapest belvárosában. Pedig ezeken a helyeken a háttérszennyezés alacsony és a közlekedés okozta terhelés is elenyésző, miközben a fővárosba eleve szennyezett levegő érkezik a zsúfolt agglomerációból.

Lenkei Péter szerint különösen káros a Mátrai Erőmű gyakorlata, hogy nagyon olcsón árulnak lakossági felhasználásra lignitet , ezt a rossz minőségű, alacsony fűtőértékű szénfélét. Sokaknak azonban nincs más lehetőségük, hogy fűteni tudjanak, ezért egyre inkább terjed ez a fűtési mód. Csakhogy a lignit elégetésekor rengeteg részecske és bizonyítottan súlyosan rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Míg az erőműben a füstgáz különböző szűrőkön és tisztító berendezéseken megy át, mielőtt a levegőbe kerül, a lakossági felhasználóknál közvetlenül dől ki a kéményekből. A lignit egyébként az ára miatt annyira kapós lett, hogy nem csak a mátrai falvakban fűtenek vele, de már az ország távoli részein is kapható.

Fejenként egymillió forint évente

Részecskeszennyezés szempontjából a fánál és a szénnél jobb a gázfűtés, hiszen ott szilárd anyag nem kerül a levegőbe, viszont mérgező nitrogén-oxidokat bőven eregetnek a levegőbe a kémények, parapetek. Végeredményben a leginkább környezetbarát fűtési mód a távfűtés, ha a rendszer korszerű. Ebben az esetben ugyanis a fűtéshez és melegvíz-ellátásához szükséges hő előállításánál keletkező szennyező anyagokat szűrni, tisztítani lehet. Sok esetben ráadásul egy áramtermelő erőmű hulladékhőjét használják távfűtésre. (Az ipar egyébként egyre kisebb mértékben járul hozzá a szennyezéshez, ami a termelés visszaesésének, a környezetvédelmi technológiák fejlődésének, illetve a könnyű ellenőrizhetőség miatti szabálykövetésnek köszönhető.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint Magyarországnak évente összesen 40 milliárd dollárba, azaz fejenként egymillió forintba kerül a légszennyezésből fakadó egészségkárosodás – mondja Lenkei Péter. És ez csak a pénzre átszámított kiadás, rengeteg betegség, szenvedés, halál áll a dollárok mögött. Ezért mindent be kell(ene) vetni a szennyezés csökkentése érdekében, minden erre fordított forint sokszorosan megtérül anyagilag is és az emberek életminőségének pénzzel ki sem fejezhető javulása révén.