A tanulmány az American Journal of Epidemiology című szaklap online változatában jelent meg, írói pedig arra is figyelmeztetnek: a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt a jövőben aggasztó méreteket ölthet az öngyilkossági kísérletek száma. "Kutatásunk megmutatta, milyen nagy szerepet játszanak a pénzügyi stresszorok abban, hogy valaki öngyilkosságot követ el. Ezt a tényt pedig érdemes lenne a pandémia által generált anyagi instabilitás fényében értékelni, kezelni" - idézi a tanulmány vezető íróját, Eric Elbogent, a Duke University School of Medicine professzorát a medicalnewstoday.com .
Az eredmények nem vesztettek aktualitásukból
Elbogen professzor és munkatársai jóval a járvány kezdete előtt vágtak neki a vizsgálatnak. 34.653 amerikai felnőttet interjúvoltak meg, először 2001-2002-ben, majd 2004-2005-ben (ez utóbbi az Országos Epidemiológiai Felmérés részeként zajlott, amelyet az alkoholfogyasztási rendellenességek és az ezekhez kapcsolható egyéb betegségek témakörében készítettek). A kutatók az eredmények alapján megállapították, hogy az adósság, az anyagi krízis, a munkanélküliség , a múltban fennálló hajléktalanság és az alacsonyabb jövedelem egyértelműen generálhat öngyilkossági kísérletet.
A szakemberek szerint azok, akiknek az életében jelen voltak ezen pénzügyi stresszorok, 20 százalékkal nagyobb eséllyel kísérelnek meg öngyilkosságot, mint azok, akik nem tapasztaltak anyagi nehézségeket. Elbogen professzor úgy véli, bár az adataikat a koronavírus-járvány berobbanása előtt gyűjtötték, a jelen helyzetben is van aktualitásuk, hiszen a pandémia szinte minden érintett országban megrengette a gazdaságot. "Bár a COVID-19 egészségügyi hatásai még nem ismertek teljesen, az kétségbevonhatatlan, hogy minél tovább terjed a fertőzés, annál több ember munkahelye válhat bizonytalanná" - így a szakember.
A vizsgálat korlátai és a jövő feladatai
A tanulmányban kiemelték: az öngyilkosság-megelőzés tekintetében nemcsak a megfelelő jövedelem meglétét, illetve a foglalkoztatás tényét kell figyelembe venni a szakembereknek, hanem azt is, az érintettek hogyan kezelik a rendelkezésükre álló pénzösszeget. Hozzátették: vizsgálatuknak természetesen vannak korlátai, így például az, hogy résztvevőknek maguknak kellett nyilatkozniuk arról, kíséreltek-e meg korábban öngyilkosságot, vagy szenvedtek-e öngyilkossági gondolatoktól. Mivel a társadalom még mindig stigmatizálja a mentális betegségekkel küzdőket, illetve az öngyilkossággal próbálkozókat, elképzelhető, hogy az alanyok valamelyike nem volt teljesen őszinte az állapotával kapcsolatban.
A kutatók zárásképpen leszögezték, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy teljesen megérthessék a pénzügyi válság, a mentális egészség és az érintett azon lehetősége közötti kapcsolatot, hogy bizonyos döntéseket ő hozhasson meg az állásával kapcsolatban. Az azonban biztos, hogy a pénzügyi mobilitás hiánya fontos rizikófaktor lehet.
