Nem túlzás azt állítani, hogy a világ, de főképp annak nyugati fele most arra vár, hogy végre kiderüljön, valóban okozhat-e fokozott vérrögképződést, s ezáltal trombózist vagy tüdőembóliát az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltása ? Az elmúlt napokban ugyanis több európai országból jelentettek ilyen eseteket, olyan is volt, amelyik az oltás beadása után néhány nappal később történt és halálos kimenetellel végződött.
Eddig a többi közt Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Dániában, Norvégiában és Írországban állították le az AstraZeneca-vakcinával az oltást, Észtország és Ausztria pedig csak bizonyos szállítmányokat tett "parkolópályára". Az említett államok kormányai azt mondják, "óvatosságból" döntöttek a szüneteltetés mellett, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kivizsgálja az eseteket.
Bár az EMA holnapra ígért végleges állásfoglalást, Emer Cooke, a szervezet vezetője szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy az esetek összefüggésben lennének az oltásokkal. Mint arról a HáziPatika.com-on is beszámoltunk , Cooke továbbra is meg van győződve arról, hogy a koronavírus elleni vakcina előnyei meghaladják a kockázatokat, mindazonáltal a történtek tudományos kivizsgálását ő is elengedhetetlennek tartja, mivel az esetek nyilván komoly aggodalmakra adnak okot.
Mennyire gyakoriak a tromboembóliás esetek?
Vénás tromboembóliáról ( VTE ) akkor beszélhetünk, ha véralvadási zavar következtében vérrög, trombus képződik az érben, mely elzárja a normális keringést. Ennek legsúlyosabb formája a tüdőembólia, melynek pontos előfordulását csak becsülni lehet, mert sokszor részben vagy teljesen tünetmentesen zajlik le és csak egy más okból végzett vizsgálat derít rá fényt. A másik véglet, amikor a tüdőembólia olyan súlyos, hogy azonnali halállal jár. Egy 2004-ben 6 európai ország 454 millió lakosát felölelő felmérés szerint az adott évben 434 ezer tüdőembóliás eset forult elő, és 317 ezer VTE okozta halálesetről számoltak be, melyek 34 százaléka volt tüdőembólia következtében fellépő hirtelen halál.
Szakember: 15 ezer eset se lett volna sok
A Financial Timesnak nyilatkozva Penelope Ward, a londoni King's College gyógyszerészprofesszora úgy fogalmazott, áttekintve a brit gyógyszerszabályozó által összegyűjtött adatokat, az AstraZeneca oltóanyagot kapók körében továbbra is viszonylag alacsony a vérrögképződések száma. "Az Egyesült Királyságban napi körülbelül 165 ember szenvedhet trombózisos epizódot, amelyek egy része végzetes lesz" - mondta Ward. "Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és az EU-ban eddig beoltott körülbelül 20 millió emberre 37 ilyen eset jutott" - magyarázta, hozzátéve, csak a statisztika alapján akár 15 ezer eset is történhetett volna egy ekkora népességben.
Nagy-Britanniában egyébként, ahol a legrégebben használják az AstraZeneca oltását, Prof. Anthony Harnden, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottságának (JCVI) elnök-helyettese a The Guardiannak úgy fogalmazott , "eddig 11 millió adag AstraZeneca vakcinát adtak be az Egyesült Királyságban és az oltás bevezetése óta nem találtak kimutatható különbséget a vérrögképződések számában".
Lehet-e népességarányosan vizsgálni?
Az egyik lehetséges módszer arra, hogy kimutassák valóban az oltás okozhatja a megnövekedett VTE esetszámokat, hogy a hasonló esetek előfordulási arányát összevetik az oltottak körében történtekkel. Ilyen vizsgálatot folytatott a német egészségyüi minisztérium is. A The Guardian beszámolója szerint Németországban 1,6 millió AstraZenecával oltott emberből hét vérrögképződéssel járó megbetegedést regisztráltak, melyből 3 halállal végződött. Ez a hivatal szerint ez háromszor-négyszer több, mint ami normálisnak tekinthető.
Jon Gibbins professzor, a Readingi Egyetem Kardiovaszkuláris és Metabolikus Kutatási Intézetének igazgatója azonban a lapnak nyilatkozva kétségeinek adott hangot, kiemelve: nehéz pontos információkat szerezni egy olyan véralvadási probléma előfordulási esetszámainak emelkedéséről, mely alapvetően igen ritkának számít.
Paul Hunter, a Kelet-Angliai Egyetem orvostudományi professzora egyenesen azt állítja 7 eset az 1,6 millió beoltottra nem számít szignifikánsan magasabbnak, sőt arra utal, hogy nagy valószínűséggel semmi közük az oltáshoz. "Egyáltalán nem nevezném szembeszökőnek a különbséget, sokkal valószínűbb, hogy véletlen egybeesésről van szó" - húzta alá.
Az EMA így vizsgálja
Az Európai Gyógyszerügynökség azonban nem népességarányosan, hanem esetenként vizsgálja az összes ügyet. Mint keddi közleményükben írták, igyekeznek minden rendelkezésre álló adatot és a konkrét esetekkel kapcsolatos klinikai körülményeket gyors és alapos elemzés alá vetni, annak érdekében, hogy megállapíthatóvá váljon, vajon tényleg hozzájárult-e a vakcina a tromboembóliás eseményhez vagy valószínűsíthetően más okok álltak azok hátterében. Vannak azonban hiányzó vagy hiányos információk, melyeket a helyi hatóságok segítségével próbálnak feltárni. Az EMA ígérete szerint március 18-án zárja le a vizsgálatokat és teszi közzé az eredményeket.
Mit jelent ez a közbizalom szempontjából?
Az AstraZeneca gyógyszergyár természetesen cáfolja a tromboembóliás esetek és az otlások közötti összefüggést. Mint vasárnap kiadott közleményükben írták : semmilyen tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát. Ám, még ha az EMA vizsgálata is erre a következtetésre jutna, akkor sem kerülhetőek el a járulékos veszteségek. A vakcinákkal szembeni amúgyis törékeny közbizalom még jobban megrendülhet, a szkepticizmus és az oltásellenesség pedig újabb muníciót kovácsolhat az esetből, annak ellenére is, ha nem tárnak fel közvetlen ok-okozati összefüggést.
Vasárnap 14 önkéntes negyven napra elvonult a franciaországi Lombrives-barlangba Christian Clot francia-svájci kutató irányításával. A kísérlet célja az ember adaptációs képességének tesztelése. További részleteket korábbi cikkünkben olvashat.
