A mikrogumi ezért veszélyes

Harminc év alatt 200 ezer tonnányi gumi került a környezetbe csak Svájcban. A kutatók azt vizsgálták, hogy a gumiabroncsok kopásával elveszített anyag valójában hová kerül.

A környezetben fellelhető "mikrogumi" 97 százalékáért az autóforgalom tehető felelőssé - derült ki egy nemrégiben megjelent svájci tanulmányból, írja a Qubit. Cikkükben a mikroműanyag-szennyezés mellett mindinkább ismertté váló mikrogumi-szennyezés témáját járták körül. Az idézett tanulmány egyik szerzője, Bernd Nowack anyagkutató arra is rámutatott, hogy a "hétköznapi szennyezésnél" is sokrétűbb hatása lehet az abroncsoknak, amik valójában csak félig készülnek gumiból. A másik részt különböző adalékanyagok alkotják, amik ráadásul nem a műanyagokhoz használt típusok, így valójában még nem is tudjuk pontosan, hogy milyen környezeti károkat okoz(hat)nak.

mikrogumi, mikroműanyag
mikrogumi, mikroműanyag

A vízbe és a talajba is jutott

Mint kiderült, az utak közvetlen, ötméteres sávban lévő környezete a legszennyezettebb, ám a gumirészecskék 22 százaléka viszont a felszíni vizekig is eljut, s hiába minden út- és víztisztítás, a mikrogumi 4 százaléka így is utat talál a talajba. Nowack úgy fogalmazott, az ugyan közismert, hogy a gumi kopik, de az emberek nemigen gondolnak bele, hogy hová is lesz a gumi. Csak Svájcban becsléseik szerint a vizsgált 1988-2018 közötti időszakban 200 ezer tonnányi gumi került a környezetbe. Ebből könnyen levonhatjuk, hogy globálisan több millió, de az is lehet, hogy milliárd tonnányi mikrogumi-szennyeződés terheli a Földet.

Káros-e az egészségre?

Belegondolva, hogy az utak mentén, sokszor azok ötméteres körzetében is mennyien élnek, adódik a kérdés, milyen hatással van mindez az ember szervezetére? Christoph Hüglin, a svájci EMPA légszennyezésügyi laborjának munkatársa ennek kapcsán arról beszélt, hogy bár belélegezzük, de komolyabb egészségügyi problémát nem okoz. Mindez sajnos nem mondható el azonban például az óceánokról. Egy 2014-es vizsgálat szerint a mikroműanyag-szennyezés mintegy fele az autógumikból származik a világ tengereiben.

Az emberek fejenként átlagosan 50 ezer műanyagrészecskét juttatnak a szervezetükbe a szennyezett ételekkel és italokkal. Mutatjuk, hogy hat ez ránk.

Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor azt még mindenképp érdemes megemlíteni, hogy ha nem gondoskodunk a lecserélt abroncsok megfelelő újrahasznosításáról, és netán égetéssel szabadul meg tőlük valaki, akkor ezáltal többek között cinkkel és klórral terheljük a környezetet. Arra, hogy mi a megoldás, még keresik a választ a kutatók, és természetesen a gyártók is, hiszen a nyomás nyilván rájuk helyeződik. Az egyik nagy cég tavaly be is jelentette, hogy már dolgoznak egy környezetbarát abroncson, ami nemcsak újrahasznosított anyagokat, de még mohát is tartalmaz majd.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció