Nyári vakációnkat is megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy a napfénytől a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő a bőrreakciók kiváltásához. De a magunkra kent vagy elfogyasztott vegyi anyagok és a steril lakóhelyi környezethez szoktatott szervezetünket érő szokatlan hatások is orvoshoz juttathatnak bennünket.
Napozószerek
A kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására alakulhat ki fotoallergia . A tünetek nemcsak a fénnyel érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek - magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Ezért fontos, hogy az érzékeny, allergiára hajlamos emberek különös figyelemmel válasszák ki kozmetikumaikat! A készítményekkel szemben alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba.
Citrusfélék, növények
Fitofotodermatitisz akkor jelentkezik, ha bizonyos növényekből fényérzékenyítő anyag kerül a bőrre, amely napfénnyel érintkezve égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. A tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti, és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. A citrusfélék (citrom, lime) mellett több, kiskertekben előforduló növény is okozhat hasonló tüneteket: a leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és különféle gyomnövények.
Fényérzékenységet okozó gyógyszerek
Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal és nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett fototoxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, illetve a nyakon, a dekoltázson, az arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása. A fényérzékenység mellett a gyógyszerek is kiválthatnak fotoallergiát.
Tanácsok a megelőzéshez és a kezeléshez
- Ha új napvédő terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, és mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt az egész testen alkalmaznánk!
- Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmények - leggyakrabban antibiotikumok és gyulladáscsökkentő krémek - okozhatnak-e fényérzékenységet! Ha igen, alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve a szabadban használjunk fényvédő krémet.
- Fitofotodermatitisz esetén fontos, hogy ne kertészkedjünk direkt napsütésben, emellett a megelőzéshez védőruházat viselése is javasolt. A magas faktorszámú napvédő krém ugyanis a furokumarin fényérzékenyítő hatása ellen nem nyújt elegendő védelmet.
- Panaszok esetén ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel! A bőrtünetek ellen antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroidtartalmú - krémek használhatóak.
Forrás: Budai Allergiaközpont
