Nemcsak óceánjaink, hanem édesvizeink is veszélyben vannak
A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből - műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából - származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi gyűjtőterületeire.
Mire jó a foszfor?
A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe.
Számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1,62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe.
Nincs elég víz a foszfor felszívódásához
A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. "A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon, vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni" - idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az Eurekalert.org. tudományos hírportál.
A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés, az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény - magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója.
A tanulmány szerint a tanulmányozott időszakban a mezőgazdaságból származó foszforterhelés 27 százalékkal nőtt.
