Gyomorrákban halt meg a Korean Air Lines egyik volt légiutas-kísérője. Az ügyben a múlt hónapban indított vizsgálatot az illetékes hatóság, amely arra jutott, hogy az érintett betegségét – és így a halálát is – a kozmikus sugárzás okozta.
Évente 1022 órát repült
Az elhunyt 1995 és 2021 között dolgozott légiutas-kísérőként, és évente mintegy 1022 órát töltött a levegőben, amelynek felében hosszú távú járatokon utazott európai és amerikai célállomásokra. Az ilyen utak során a repülőgép gyakran halad el az Északi-sark közelében, ahol a kozmikus sugárzás általában a normál szint ötszörösét is eléri, mivel az űrből érkező különféle sugárzások ellen védő légkör ott ritkább.
Ennyire veszélyes lenne a repülés?
A kozmikus sugárzás ugyan csekély mértékben van hatással az átlagos utazókra, de az eset aggodalmat váltott ki a légiközlekedési szektor dolgozói körében. A helyi nukleáris biztonságért felelős bizottság mérése szerint a légiutas-kísérőket 2017 és 2021 között évente átlagosan 5,42 millisievert (mSv) maximális sugárzás érte – ez a normál szint több mint ötszöröse.
Mutatjuk, hogyan reagál a tested arra, ha hosszú időt töltesz egy 10 kilométeres magasságban haladó repülőgépen.
A Korean Air az eljárásban azzal érvelt, hogy a repülőgépek személyzetének egyik tagját sem érte az évi megengedett 6 millisievertnél több sugárzás, valamint, hogy a meghalt légiutas-kísérő betegsége és a kozmikus sugárzás között nem bizonyított az összefüggés. A hatóság azonban elutasította a légitársaság állításait, kijelentve, hogy jelentős a korreláció a betegség és az áldozatot az évek alatt ért, felhalmozódott sugárzás, továbbá a rendszeres hosszú távú repülés egyéb káros egészségi hatásai között.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: