Tudományos érdekességek

A koronavírus-járvány kitörése, valamint az ezzel járó korlátozások bevezetése óta emberek milliói jöttek rá szerte a világon, milyen felszabadító dolog (újra) felfedezni a természetet. Többen látogatják a nemzeti parkokat, kirándulóhelyeket, nőtt a túrázás és az úgynevezett erdőfürdőzés népszerűsége, és számos országban megugrott a sportfelszerelések eladása is. A szabadban való mozgás pedig nemcsak fizikai értelemben hat nagyon pozitívan az egészségünkre, hanem mentálisan is számos jó hatása van.

Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói, melyek között a hínártól kezdve a pillangón át az új mianmari majomig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat.

Az orvostudomány történelme bőven tartogat furcsa, olykor akár egészen bizarr kísérleteket és kutatásokat. Mindez ráadásul nem csupán a régmúltra igaz: az alábbiakban tíz olyan példát mutatunk be, amelyek az elmúlt évtizedekből származnak.

Az ősemberek úgy küzdöttek meg a hideg telekkel, hogy anyagcseréjüket lelassítva hónapokig aludtak.

Ritka megbetegedés is állhat mögötte, ha felemelve zsibbad a karunk.

A gyerekek szeretnek tárgyi ajándékot kapni, ám egy új kutatás rávilágított, hogy ahogy idősödnek, úgy okoznak egyre több örömöt nekik az élményajándékok.

Minden eddiginél nagyobbra növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett.

Vakcinafejlesztő, sarkkutató és miniszterelnök a tudomány világát alakítók tízes listáján.

Az ideális épülethőmérséklet kutatásában egy hőkomfortot mérő bábu segíti a Pécsi Tudományegyetem szakembereit.

Újramérték a világ legmagasabb hegycsúcsát, így hivatalosan immár 8848,86 méter magas a Mount Everest (Csomolungma).

Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a megfelelő hidratáltság nagyon fontos az ideális testsúly megtartásához, a bőr szépségéhez vagy éppen a sportteljesítmény növeléséhez. Van, amit nagyon sokan rosszul tudnak ezzel kapcsolatban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön. A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.

Egy friss tanulmány szerint pozitív hatása lehet annak, ha oltás közben mosolyra húzzuk a szánkat. Mutatjuk, miért.

Már a 14 hónapos babák is sikeresen használnak logikai következtetéseket, hogy a társas világról tanuljanak, olyan helyzetekben is, amikor a közvetlenül rendelkezésükre álló adatok hiányosak - derült ki abból a tanulmányból, amely nemrég jelent meg a Nature Communications című szaklapban.

Sok ember van úgy, hogy elég meginnia egy kávét, és néhány perc múlva már szalad is a vécére. Ezzel kapcsolatban sok elmélet született, de a pontos magyarázattal még adós a tudomány.

Amerikai kutatók kifejlesztettek egy új génterápiát, aminek segítségével egérkísérletek során sikeresen vissza tudták állítani a rágcsálók leromlott látását. A módszer szó szerint megfiatalítja a sejteket, és hamarosan akár embereken is tesztelhetik.

A pandémia lett 2020 szava a Merriam-Webster online szótár szerkesztői szerint, de a Német Nyelv Társasága is a koronapandémia szót választotta az év legfontosabb szavának.

Meglepő dolgokról árulkodik, hogy milyen mozdulatokat teszünk az egérrel számítógéphasználat közben.

Izgalmas felfedezést tettek kambodzsai kutatók: egy évtizede fagyasztva tárolt patkósdenevérek szervezetében kimutattak egy eddig ismeretlen koronavírust, amely nagyon közeli rokonságban állhat a mostani világjárványért felelős új koronavírussal. A felfedezéstől azt remélik, közelebb visz a válaszhoz, hogy hogyan is kezdődött pontosan az idén már az egész világot megbénító pandémia.

Egy háromdimenziós nyomtatáshoz hasonló eljárást is felhasználva sikerült ausztrál kutatóknak működő, kisméretű veséket létrehozni.

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

A súlyos állapotú COVID-19-betegek ellátásában is kulcsfontosságú intenzív terápia gyökerei egészen a 19. századig nyúlnak vissza.