Ilyen vizsgálatokon kell átesnie annak, aki űrhajós akar lenni

„Egy teljes nyarat töltöttünk azzal 2022-ben, hogy felmérjenek minket egészségügyi szempontból” – mondta Kapu Tibor kutatóűrhajós a Semmelweis Egyetem (SE) Nyári Egyetemének kerekasztal-beszélgetésén. Arról is beszélt, hogy egy űrorvosnak a diagnosztizálás helyett jóval nehezebb dolga van, mivel azt kell megjósolnia, hogy valaki bírni fogja-e az űr jelentette terhelést. „Az egészségügyi szempontok alapján történő kiválasztás talán a legfontosabb egy űrhajós esetében” – tette hozzá.

„Biztosra kellett mennünk, hogy aki fölmegy, egészségesen le is jön”

A Semmelweis Egyetem (SE) 2022-től vett részt a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, feladatuk az egészségügyi szempontok alapján történő kiválasztás, majd az űrhajós jelöltek orvosi felkészítése volt. Egy németországi teszt után 25 jelentkező jutott tovább, a további kiválasztásban pedig már az SE is részt vett – magyarázta az intézmény rektora, Merkely Béla, aki egyben az Általános Orvostudományi Karon létrehozott Űrorvostan Tanszék vezetője is.

„Biztosra kellett mennünk, hogy aki fölmegy Magyarországot képviselve, annak egészségesen le kell tudni jönnie” – hangsúlyozta az egészségi állapot fontosságát a kiválasztás során. Cserényi Gyula azt mondta, hogy az egészségügyi kiválasztásra nem lehetett előre felkészülni, hiszen az előző 25-30 év egészséges életmódja és mozgásmennyisége számított. „Nincsen diagnosztikai vizsgálat, amit nem csináltunk végig” – tette hozzá. Kapu Tibor azt is elmondta, hogy kezdetben heti három-három erőnléti, kardió- és úszás-edzésük volt, amit idővel kettőre csökkentettek.

„Azt mondták, úgy nézek ki, mint egy karácsonyfa”

Nagy Klaudia Vivien, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa és az Európai Űrügynökség (ESA) első magyar minősített űrorvosa arról beszélt, hogy az űrhajósokkal foglalkozó űrorvosoknak azt kell megtanulniuk, hogy mi az űr hatása az emberi szervezetre. Emellett ismerniük kell az űrhajózás protokollját, és alapszintű mérnöki ismereteket is szereznek. Az ESA másfél éves űrorvostani képzését szakorvosok végezhetik el.

A Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor által elvégzett kísérletek közben a szakemberek távolról monitorozták az emberi szervezetet mikrogravitációban, és arra voltak kíváncsiak, hogy milyen változásokat okoz az űr. „Rengeteg eszközzel voltam teleaggatva, azt mondták, úgy nézek ki, mint egy karácsonyfa” – idézte fel a kutatóűrhajós. Még szívultrahang-vizsgálatot is végeztek az űrbéli körülmények között.

A telemedicinás kísérlet része volt például egy okospóló, benne különféle szenzorokkal. Monitoroztak EKG-t, szaturációt, testhőmérsékletet, mozgáskoordinációt, vérnyomást és pulzushullámot is. Használtak továbbá egy apró, hordozható kamerás eszközt is, amellyel a szemfeneket lehetett vizsgálni. Ez utóbbira azért volt szükség, mert létezik egy szemészeti probléma az űrhajósoknál, amely a látóidegfő károsodásával jár, és hosszú távon akár tartós látásromlást is okozhat.

Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Felidézte, hogy annak idején vadászpilótaként került az űrprogramba, amelyre 240 vadászpilóta közül 95-en jelentkeztek önkétesen. Több forduló után végül négyen mehettek a Csillagvárosba. Annak idején a világűrben sok gyártástechnológiai, fizikai és távérzékeléssel kapcsolatos kísérletet végzett, egy berendezés segítségével különféle fajsúlyú fémeket olvasztott fel és visszahozta azokat a Földre. Felhívta a figyelmet KFKI által kifejlesztett Pille dózismérő műszerre, amelynek segítségével az űrállomáson meg tudták mérni a sugármennyiséget. Ennek különböző változatai már többször jártak a világűrben.

Forrás: MTI