"Az ember hivatása, hogy bűneit leküzdve, ismét egyesülhessen Teremtőjével. Ehhez a legbiztosabb fogódzót a Hit, a Remény és a Szeretet Isteni Parancsa, valamint az Okosság, az Igazságosság, a Lelkierő és Mértékletesség sarkalatos emberi Erényei adják. A földi világ harcainak sikeres megvívásához a Bátorság, és az Emberi Hűség lelki Támaszát sem nélkülözhetjük." (Széchenyi György esztergomi érsek, 1671)
Felkészülés a globális elöregedésre
A 21. század elején az emberiséget a népességrobbanás, a hosszabbéletűség- és az információrobbanás globálisan érinti egy soha nem látott technikai civilizáció előnyeivel és ártalmaival együtt. A globális öregedés befolyásolja a gazdaságot, a kultúrát, az emberi magatartást és nem utolsó sorban a politikát. Különösen fontossá váltak az egészség és az életminőség, a nemzedékek közötti kapcsolódások, az esélyegyenlőség és az idősödés, illetve időskor kérdései. Megállapítható, hogy jelenleg a világon jelentős térségi és helyi különbségek alakultak ki, soha nem észlelt módon polarizálva az "esély-kockázati" arányokat, közösségek és személyek, idősebbek és fiatalabbak, gazdagok és szegények, valamint önállóak és függőbbek között. Az is megfogalmazható, hogy az idősödés olyan új változásokat és feladatokat eredményezett, melyek kezelése valódi paradigmaváltást igényel. A régebbi fogalmainkkal már kevésbé lehet megválaszolni ezeket az új jelenségeket, tehát a gerontológia és geriátria tudományos megalapozásával rendszerszemléletű és rendszergyakorlatú módszereket kell bevezetni az egészségügyben, a szociálpolitikában, a pénzügypolitikában, a foglalkoztatásban és az ellátó rendszerekben egyaránt. Szükségessé vált az Idősügyi Törvény előkészítése, vagyis hogy az idősödés és időskor tudományos kutatásának, egészségmegőrzésének, kockázatkezelésének és értékeinek figyelembevételével idősügyi és idős-egészségügyi fejlesztési programokat alakítsunk ki kormányzati és társadalmi közmegegyezéssel.
Idősügyi politika
Az évezredvég idősügyi helyzetének jellemző megfogalmazását adta Gro Harlem Brundtland, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója az Időskorúak Nemzetközi Éve (1999) alkalmából készült WHO kiadvány előszavában: "A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely világunk előtt áll a következő évszázadban, ugyanakkor óriási lehetőség is rejlik benne. Az időskorúak ugyanis nagyon sok mindenben lehetnek valamennyiünk szolgálatára". E gondolatnak a jegyében a WHO legújabb állásfoglalása szerint az államoknak "aktív idősügyi politikát és programot" kell bevezetni és fejleszteni, szem előtt tartva, hogy a hosszabbéletűség az emberiség haladásának diadala.
A dolgok jól alakulnak, egyszer mégis meghalunk
A hosszú öregségbe is átmenthető és megőrizhető fiatalság vágya a ma emberét és tudósát ugyanúgy lelkesíti, mint elődeiket. A mai szakemberek is szívesen bocsátkoznak jóslásokba. Richard G. Cutler, baltimore-i gerontológus mintegy két évtizeddel ezelőtt már az ezredfordulóra jósolta, hogy elérhetjük a 200 év maximális élettartamot, aminek következtében az életív szakaszai megnyúlnak: 40 évet fejlődünk (kamaszodunk és ifjan élünk), jó egészségben és tevékenységben töltünk el 110 esztendőt, majd 50 évet kellemes öregségben élünk. Eközben az emberi agy megduplázza tömegét a testméret növekedése nélkül. (Kissé úgy néznénk ki, mint ET, az a kedves, nagyfejű, kistestű földönkívüli, az ismert sci-fi filmben.) Bejelentését az akkori sajtó nagy szenzációval tálalta, de akadt egy újságíró, aki megkérdezte: "na de Cutler Úr, ha már ilyen jól alakulnak a dolgaink, akkor miért kell meghalnunk?"
Utópisztikus jövendölések
Egy gerontológusokból, genetikusokból, biológusokból és biotechnológusokból álló tudósegyüttes is elkésztette merész, de izgalmas előrejelzését:
- A most százévesek nagy valószínűséggel megérik a 110 évet.
- A jelenleg jó egészségnek örvendő 70 évesek, különösen, ha nők, elérhetik a 100 évet.
- A 40 évesek közül a legtöbben a jelenleg még csak elméletben zajló kutatások eredményeinek felhasználásával megérhetik a 85, sokan a 100 és néhányan a 135 évet is.
- A most 30 évesek kilátásai kifejezetten jók: 80 éves korukra lehetőség nyílik lecserélni egyes elöregedett vagy beteg szerveiket, és a rohamosan fejlődő plasztikai sebészet segítségével kielégítően jó küllemet is biztosíthatnak maguknak. Emellett a géntechnológiával fejlesztett gyógyszereknek köszönhetően számos, az öregedéssel gyakoribbá váló betegség, valamint az ún. kóros öregedés befolyásolhatóbbá, akár elkerülhetővé válik, így a századfordulót is elérhetik (a 22. századot).
- A most 10 évesek 40 éves korára elérhetővé válik az "öregedés blokkolása", de ez a módszer még nagyon drága lesz és kezdetleges, ezért még megöregszenek, de kétségkívül lényegesen jobb egészségben, mint őseik. Közülük a legegészségesebbek elérhetik a 150 éves kort is.
- Akik 20 év múlva születnek, már olyan előnyökkel jöhetnek a világra, hogy az indításukhoz szükséges ivarsejteket kockázatmentesítve lehet összeválogatni (az eredetiben: összebütykölni), az így kialakított génállománnyal pedig "áttörhetik" az eddig ismert élettartam korlátait és elméletben, megérhetik a több száz éves életkort is.
Ebben a ma még utópisztikusnak tűnő jóslatban jól felismerhetők a hosszabbéletűség, a hosszú öregség, a halhatatlanság és az örök, de legalábbis élethosszig tartó ifjúság iránti vágy, ami talán valósággá válik valamikor, az ember által tőrbecsalt Időben.