Világszerte tízből nagyjából kilenc ember jobbkezes, a lakosság csupán 10-12 százaléka tartja a bal kezét ügyesebbnek. Hogy miért létezik ez az eltérés az emberek között, pontosan még mindig nem lehet tudni, többféle teória is született ugyanakkor a témában. Azt is több kutatás vizsgálta, hogy egy adott személy egészségét, akár élethosszát mennyiben befolyásolja, hogy jobb- vagy balkezes. Ezeket összegezte a Telex is egy friss cikkében.
Több tanulmány is vizsgálta, hogy a balkezesség áll-e bármilyen összefüggésben különféle betegségekre való hajlammal, az intelligenciával, vagy akár az ember fizetésével. Ezeket azonban számos más tényező is befolyásolhatja együttesen, ami miatt nehéz megállapítani, hogy a balkezességnek például a családi háttéren, iskolázottságon és szociális helyzeten túl mekkora szerepe lehet a meggazdagodásban.
Ehhez hasonló fontos tudományos módszertani tanulságot hordozó eset az is, amikor a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenesek elején két vizsgálat is kihozta, hogy a balkezesek jelentősen korábban, átlagosan 9 évvel korábban halnak meg, mint a jobbkezesek. A tanulmányokat a legnagyobb presztízsű tudományos szaklapok, a Nature, illetve a New England Journal of Medicine jelentették meg. A BBC cikkében nyilatkozó szakember szerint ez a különbség olyan mértékű az egészségünkre nézve, mintha a balkezesség felérne napi 120 cigaretta elszívásával. A vizsgálatot Kaliforniában végezték, ahol az elhunytak adatbázisa nyilvános, így egyszerűen összevetették, hogy az adott személynek melyik keze volt dominánsabb és meddig élt. Így jött ki a 9 év különbség a jobbkezesekhez képest.
Számítási hiba áll a nagy különbség mögött
Az adatokat ugyanakkor jelentősen torzítja, hogy a 19. század elejétől kezdve, 50 év alatt öt-hatszorosára nőtt az ismert balkezesek száma. Egyrészt egyre gyakrabban ismerték ezt fel, másrészt pedig többen is merték felvállalni, hogy nem a jobb kezük az ügyesebb. Régen ugyanis a balkezesség komoly stigma volt, természetellenesnek, ördögtől valónak tartották ezeket az embereket, de később is egyfajta fogyatékosságként tekintettek az állapotra. Ezt tükrözi például a régen a balkezes szinonimájaként használt "suta" kifejezésünk, vagy az angolban a sinister (gonosz, ördögi, baljóslatú) szó, amely a latinból jön, és ott szó szerint azt jelenti, hogy bal oldali. Emiatt a balkezes gyerekeket kiskoruktól kezdve megpróbálták átnevelni, hogy a jobb kezüket használják.
A kutatás a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján zajlott, tehát az akkoriban meghalt emberek között elég sok volt az 1920-as évek előtti születésű (vagyis az akkori 70 év feletti korosztály). Közöttük pedig elég sok volt az olyan, aki balkezesnek született, csak gyerekkorában átnevelték, és erről a családjuknak fogalma sem volt - vagyis jobbkezesként lettek az adatbázisban elkönyvelve. Így ők a jobbkezesek átlagéletkorát tornázták feljebb, míg a másik oldalon a hiányuk miatt a balkezesek átlagéletkora csökkent le, a két csoport közötti jelentős különbség így jött létre.
