Az Indonézia öt szigetén előforduló állatok szájában több tucat baktériumtörzs él, és ezek között akadnak olyanok is, amelyek vérmérgezést okoznak. Ugyanakkor e kórokozók nincsenek káros hatással ezekre a hatalmas gyíkokra, ami a hüllők immunitására utal.
Jó eredmények két baktériumtörzzsel szemben
Ennek nyomán elindulva a George Mason Egyetem kutatóinak figyelme a komodói sárkány vérében lévő antimikrobiális molekulára irányult, és a folyamat végén előállítottak egy szintetikus peptidet. A DRGN-1 névre keresztelt hatóanyagot egerek fertőzött sebeinek kezelésére használták fel. A rágcsálók sebeiben két baktériumtörzs, az egyaránt szuperbaktériumként számon tartott Pseudomonas aeruginosa és a Staphlyococcus aureus ellen tesztelték a varánuszoktól kölcsönzött vegyületet.
A két fertőzés gyógyítása meglehetősen nehéz feladat, mivel közös kolóniákat képezve képesek még ellenállóbbá válni az antibiotikumokkal szemben. A DRGN-1 ugyanakkor hatékonynak bizonyult az egereken végzett kísérletek során a sebkezelésben. A kutatók szerint ebben egyaránt szerepet játszott a molekula antimikrobiális aktivitása, és hogy előmozdítja a seb bezárását.
Habár a DRGN-1 tesztelését még csak egereken és csupán két baktériumtörzs ellen végezték el, a szakemberek hisznek abban, hogy érdemes további kutatásokat folytatni a témában, mert a hatóanyag biztató lehetőséget jelent arra, hogy a jövőben helyileg alkalmazható terápiás készítményt fejlesszenek belőle a fertőzött sebek kezelésére.
Forrás: BBC
