Nincs se női, se férfi agy

A kutatás arra is kitér, hogy a biológiai nem fogalma nem kétállapotú, azaz nem csak férfiak és csak nők vannak, sok helyzetben tehát a nemekre való hivatkozás egyszerűen értelmetlen.

Az az elmélet, ami szerint van férfi és van női agy, idejétmúlt, állítja a Tel Aviv University kutatásában résztvevő szakértő, Daphna Joel. Szerinte, ha igaz lenne az, hogy a herék kifejlődésével tesztoszteron termelődik a magzatban, amely "férfiasítja" annak agyát, akkor két különböző agytípust tartanánk számon.

Joel és svájci kutatótársai ezt az elméletet tesztelték: 1400, 13 és 85 év közti ember agyszkenjeit vizsgálták: az agyi régiók méreteit, illetve az ezek között lévő kapcsolatot vizsgálták. Míg 29 agyi régiónál lehetett megállapítani azt, hogy méretük függ a biológiai nemtől, az egyes tesztalanyok vizsgálata meglepő felismerést hozott. Nagyon kevés embernél lehetett ugyanis megfigyelni az összes, biológiai nemére jellemző agyi jellemzőt: az 1400 ember között 8 százalék alatt volt a "csak férfi" vagy "csak női" agyak aránya.

Joel szerint a legtöbb ember "valahol középen" található a két nem között. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy biológiai nemünk kihatással van agyunk szerkezetére, de egy emberi agy egyedi, többféle tulajdonság kombinációjából áll össze. Kutatásuk eredményei szerint nincs tehát olyan, hogy "csak női" vagy "csak férfi" agy.

A témában megszólaltatott kutatók elismerően beszélnek a kutatásról, sokak szerint meg fogja változtatni nemcsak a közvélemény, de a kutatók hozzáállását is arról, hogy mit jelent férfinak vagy nőnek lenni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének különbségek az egyes nemek között: Markus Hausmann például, a brit Durham University kognitív különbségekkel foglalkozó kutatója azt állítja: nagyon kevés olyan térbeli eligazodással, mozgással, pozicionálással kapcsolatos képesség van, amely nemfüggő lenne, de vannak olyan specifikus területek, ahol a nők egészen egyszerűen jobbak, mint a férfiak. Hozzátette: túl egyszerű lenne az a világ, amelyben az emberi agy két különböző állapot között létezhetne csak.

Az tehát, hogy a lányok rosszabbak lennének a tudományokban - főként, ahogy ezt a legerősebb tévhit sugallja: a matematikában -, az kulturális elvárásokból ered. Egyetért ezzel Alexandra Kautzky-Willer, a bécsi orvosi egyetem Gender Medicine Unit egységének igazgatója is, szerinte vannak különbségek férfiak és nők nagy csoportjai között, ezek pedig hasznosak lehetnek diagnózis, illetve kezelés esetén.

Forrás: www.newscientist.com