A Ruki vize azért olyan sötét, mert medrének enyhe lejtése miatt alig hordoz üledéket, viszont nagy mennyiségű oldott szerves anyag található benne – állapította meg egy, a zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) által vezetett nemzetközi kutatócsoport. A Limnology and Oceanography című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt írják, könnyen lehet, hogy a Ruki a világ legsötétebb folyója. Vize ugyanis négyszer több szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongó folyó, illetve másfélszer többet, mint az Amazonas mellékfolyója, a híres Rio Negro.
A kutatók szerint széntartalmú anyagok főként az esővízzel kerülnek a folyóba. A dzsungelt áztató eső ugyanis az elhalt növényzetből szerves vegyületeket old ki. A folyó az esős évszakban el is árasztja az erdőt. A víz ilyenkor gyakran hetekig derékmagasságban áll az erdőben, és csak nagyon lassan folyik el. Ez a folyamat szintén szerves anyagokkal gazdagítja a folyó vizét. „A Ruki tulajdonképpen dzsungeltea” – fogalmazott Travis Drake, az ETH Zürich kutatója az egyetem közleményében.
Az egy kilométer széles Ruki a Kongóba torkollik. Vízgyűjtő területét, amely négyszer akkora, mint Svájc, érintetlen mélyföldi esőerdő borítja. A folyó mentén nagy tőzeglápok húzódnak, amelyek az elpusztult, de le nem bomlott növényi anyagok miatt jelentős szén-dioxid-elnyelők. A Ruki szezonális vízszintadatait az 1930-as évek óta jegyzik fel, de mindeddig nem készült róla tudományos kutatás, így a víz kémiai összetételét is először elemezték a svájci vezetésű tanulmányban.
Borítókép: Matti Barthel/ETH Zürich
