A patológusok tevékenysége rendszerint azért marad rejtve, mivel ők többnyire a kezelőorvosokkal állnak kapcsolatban, nem pedig közvetlenül a páciensekkel. Feladatuk a betegség pontos diagnosztizálása, ezzel együtt a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések megtervezésében való közreműködés, tanácsadás.
Beteg szövetek vizsgálata
A diagnózist a klinikai információk és a szövettani vizsgálat eredményének ismeretében lehet felállítani. Ennek keretében a patológus képes megállapítani a betegség típusát és súlyosságát, valamint daganatos betegségek esetén azok stádiumát is. Sőt, ezzel az eljárással azonosíthatók a problémát okozó kórokozók és gombák is.
A szövettani vizsgálathoz a mintát szakorvos veszi le. A szövetdarab származhat élő vagy valamilyen beavatkozás során eltávolított szervből, de akár laborvizsgálatok, vérvétel vagy vizeletvizsgálat anyagai is felhasználhatók bizonyos esetekben. Az előkészített mintát aztán a patológus mikroszkóppal vizsgálja meg a szövetek kóros elváltozásait keresve.
Kutatások és holttestek
A patológusok munkája a megelőzésben ugyanúgy fontos, mint a gyógyításban, hiszen egyes szűrési programok és a képalkotó diagnosztikával (például mammográfia , ultrahang, CT) felfedezett gyanús elváltozások kivizsgálása során is szerepet vállalnak. Érdekesség, hogy olykor műtétek alatt is szükség van szövetvizsgálatra, így ilyenkor a szakembereknek rövid idő áll csupán rendelkezésükre, hogy felállítsák a pontos diagnózist.
Mindezeken felül sok patológus vesz részt kutatásokban, például rákkutatási projektekben , továbbá a természetes körülmények között kialakult betegségekben elhunytak boncolása is a szakmához tartozik, amikor a cél a halál közvetlen okának megállapítása.
