Az emlősök a kalóriadús élelmiszereket részesítik előnyben, és a zsír minden más ételnél több kalóriát szolgáltat a szervezetnek. Az emberek általában szabályozni tudják ezt a vágyukat, de másnaposan hajlamosak arra, hogy ne álljanak ellen ennek az ősi ösztönnek.
"Evolúciós szempontból az egészségtelen ételek iránti vágy az őskorra vezethető vissza, amikor az agy opioidjai és dopaminja a kalóriadús élelmiszerekre előnyösen reagálva hozzájárultak a túléléshez" - magyarázta Dr. Leigh Gibson, a Roehamptoni Egyetem szakértője. "Arra vagyunk beprogramozva, hogy szeressük a zsíros és cukros ételeket, és az agyunk arra ösztönöz bennünket, hogy keressük ezeket. Először is ott van a dopamin, az egyik agyi vegyület, amely a tanulásban és a koncentrációban vesz részt. Amikor valami újat látunk vagy tapasztalunk, dopamin szabadul fel az agyunkban. Ezt követően más agyi vegyületek, az úgynevezett opioidok szabadulnak fel, amelyek hatására örömet és boldogságot érzünk. E két tényező kombinációja azt eredményezi, hogy az agyunk bizonyos tevékenységeket az örömmel hoz összefüggésbe, és arra tanít bennünket, hogy újra meg újra megtegyük ezeket."
A Popular Science internetes kiadásában egy másik magyarázat is megjelent a zsíros ételek iránt másnaposan érzett fokozott vággyal kapcsolatban. Ez az elmélet az agyi kémiát, különösen a galanin nevű agyi vegyületet állítja a középpontba.
William Gruchow, a greensborói Észak-Karolina Egyetem professzora már évek óta kutatja a galanin a különböző idegi átvivőanyagokra gyakorolt hatásait. "A galanin fokozza a zsír iránt érzett étvágyat, a zsírfogyasztás pedig több galanin termelődését eredményezi" - magyarázta. "Az alkoholfogyasztás szintén megnövekedett galanintermelődéshez vezet." Gruchow úgy véli, hogy a galanintermelődést a trigliceridek serkentik, amelyek a zsír és az alkohol hatására szabadulnak fel. Nagy mennyiségű zsírdús élelmiszer és alkohol fogyasztása esetén megnövekedik a trigliceridszint , ami pedig a galanintermelést serkentheti.
