Az autisták gyakran visszatérő viselkedési mintázatokat mutatnak, és sokszor problémát jelent nekik a többi emberrel való társas érintkezés. Nagyjából minden századik gyereknél megfigyelhetőek az autizmus spektrumzavar (ASS) valamely változatának jelei. Ennek ellenére még nagyon keveset lehet tudni a probléma mögött álló okokról és biológiai mechanizmusokról - olvasható egy friss tanulmányban.
Egyes spekulációk szerint az olykor mélyre ható fejlődési zavar oka a különböző agyi területek megváltozott összjátéka lehet. Korábbi kutatások során már találtak bizonyítékokat erre az állításra, egységes képet azonban nem tudtak létrehozni a tudósok. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a különböző vizsgálatok során más-más eljárásokkal mérték az agyi aktivitást - véli a Jürgen Dukart által vezetett nemzetközi kutatócsoport.
Új ismeretek, új lehetőségek
A kutatók ezúttal 841 ASS-es pácienst soroltak négy csoportba. A betegek agyáról funkcionális mágneses rezonanciatomográffal (fMRI) felvételeket készítettek, majd összehasonlították ezeket egy 984 tagú kontrollcsoport eredményeivel. Ilyen módon pedig azonosítani tudták az agyi aktivitás ASS-re jellemző általános mintázatát. Azt látták, hogy bizonyos hatások konzisztens módon felmerülnek mind a négy csoportban, a mintázatok pedig különböznek az egészséges résztvevőkétől.
Az eredmények szerint az autistáknál az agyban a funkcionális kapcsolódás nem erősebb vagy gyengébb, hanem térben eltolódott. Ezek az eltolódások függnek össze olyan ASS-tünetekkel, mint például a beszédzavar. A résztvevők kora, neme vagy szedett gyógyszere nem játszik szerepet a kutatók szerint.
A speciális mintázat felfedezése terápiás szempontból nagy jelentőséggel bír. A jövőben ugyanis mérhető biomarkerként alkalmazható, amelynek segítségével leolvashatóvá válik, hogy egy bizonyos terápia segíthet-e az eltolódott kapcsolódási mintázatnak az egészséges kontrollmintázathoz való közelítésében. "Az eredmények a jövőben segíthetnek az autizmus jobb megértésében és új terápiás módszerek fejlesztésében, tesztelésében" - vélik a kutatók.
