A fogínybetegségek kezelésében új megközelítést jelenthet, ha nem a szájüreg baktériumainak teljes kiirtására törekednek, hanem azok működését és egyensúlyát próbálják befolyásolni. A baktériumok közötti kémiai kommunikáció megzavarása ugyanis a fog felületén lévő plakkokat is csökkentheti – állítják a University of Minnesota kutatói.
A fogínybetegségek kezelése: nem minden baktérium ellenség
A szájüregben mintegy 700 baktériumfaj él összetett közösségekben. Ezek között vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek hozzájárulnak a száj egészségének fenntartásához, míg mások a fogágybetegségek kialakulásában játszanak szerepet. Problémát az jelenthet, ha ez az egyensúly felborul, és a betegségekkel összefüggő baktériumok kerülnek túlsúlyba. A kutatók ezért most arra keresték a választ, hogy a káros baktériumok elpusztítása helyett vissza lehet-e terelni a fogplakk mikrobiális közösségét egy egészségesebb állapot felé.
Kapcsolódó cikk
Így kommunikálnak egymással a baktériumok
A baktériumok nem elszigetelten élnek: kémiai jelek segítségével kommunikálnak egymással. Érzékelik, hány társuk van a környezetükben, ennek megfelelően pedig összehangolják a működésüket. A kutatók most a baktériumokat, szénhidrátot és fehérjét tartalmazó fogplakkban található, úgynevezett AHL-jelzőmolekulákat vizsgálták. Ezek a molekulák a fogíny feletti, oxigénben gazdagabb területeken képződhetnek, a jeleik azonban a fogíny alatt élő baktériumokhoz is eljuthatnak. Ez azért érdekes, mert a fogíny alatti, oxigénszegényebb környezetben olyan baktériumok is elszaporodhatnak, amelyek összefüggésbe hozhatók a fogágybetegségekkel, így a fogak elvesztésével is.
Hogyan működik és mikor lesz elérhető az új módszer?
A kutatók speciális enzimeket, úgynevezett laktonázokat alkalmaztak, amelyek lebontják az AHL-jelzőmolekulákat. Ezzel lényegében megzavarták a baktériumok közötti kémiai kommunikációt. A kísérletekben azt tapasztalták, hogy amikor megzavarták az AHL-jelzéseket, több, az egészséges szájüreghez kapcsolódó baktérium jelent meg a fogplakkban. Ez akár egy újfajta kezelési stratégia alapja is lehet: ahelyett, hogy széles körben elpusztítanák a szájüreg baktériumait, célzottan befolyásolnák, mely mikroorganizmusok legyenek többségben.
Az eredmények ígéretesek, de egyelőre nem jelentenek új, otthon vagy a fogorvosi rendelőben azonnal alkalmazható kezelést. A következő lépés annak vizsgálata lesz, hogyan változik a baktériumok kommunikációja a szájüreg különböző területein, illetve a fogágybetegség stádiumaiban.
