Negyven éve a NASA Pioneer Venus nevű projektje talált arra utaló jeleket, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő vízzel rendelkezett. A közelmúltban pedig a Goddard Űrkutató Intézet munkatársai - Michael Way és Anthony Del Genio - megvizsgálták, lehetett-e valaha a folyékony víz létét támogató stabil klíma a Vénuszon. A tudósok ehhez 5 különböző szimulációt alkottak. Mind az öt esetben arra jutottak, hogy a Vénuszon mintegy hárommilliárd éven át minimum 20, maximum 50 Celsius-fokos hőmérséklet lehetett.
Ma is lakható lenne?
A mérsékelt hőmérséklet ma is jellemezné a bolygót, ha a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxid nem szabadult volna fel mintegy 700-750 millió évvel ezelőtt. Három elképzelt forgatókönyv a Vénusz mai földrajzi adottságait vette figyelembe, valamint egy 310 méteres átlagmélységű óceánt , egy tíz méteres mélységű sekély vízréteget, illetve egy kis mennyiségű, talajba zárt vízmennyiséget foglalt magában. Összehasonlításként egy olyan esetet is figyelembe vettek, amikor a Föld földrajzi adottságait egy 310 méteres óceánnal társították, és végül egy olyan világot is, ahol a teljes felszínt egy 158 méter mély óceán fedi.
Háromdimenziós modellezéssel szimulálták a 4,2 milliárd évvel ezelőtti, a 715 millió évvel ezelőtti és a mai környezeti adottságokat: a Nap változó sugárzását és a változó légköri összetételt. Bár sok kutató úgy véli, hogy a Vénusz a Naprendszer lakható zónáján kívül kering és a Naphoz túl közel van, így folyékony víz nem lehet rajta, az új tanulmány mást állít. "A Vénuszt érő napsugárzás jelenleg kétszer annyi, mint amennyi a Földet éri. Ugyanakkor minden általunk modellezett esetben arra jutottunk, hogy a Vénuszon még mindig a folyékony víz jelenlétét támogató felszíni hőmérséklet van" - mondta Way.
A rejtélyek bolygója
Nagyjából 4,2 milliárd éve - tehát nem sokkal a kialakulása után - a Vénusz gyors lehűlési perióduson esett át. Akkor a légkörében túlnyomórészt szén-dioxid uralkodhatott. Ha a bolygó a következő hárommilliárd évben a Földhöz hasonló módon formálódott, a szén-dioxidot leköthették a szilikát kőzetek és a felszín magába zárhatta. A második korszakban - 715 millió éve - már a nitrogén dominálhatott a légkörben, ám nyomokban szén-dioxidot és metánt is tartalmazott - a mai Földhöz hasonlóan. Ezek a körülmények stabilak maradhattak a mai napig. De mi idézhette elő a gázok eltávozását? Ez egyelőre rejtély, ám a kutatók szerint valószínűleg összefüggésben áll a bolygó vulkáni aktivitásával.
Egyelőre több fő kérdés maradt is megválaszolatlan maradt, így nehéz pontosan megállapítani, hogy a Vénusz valóban lakható lehetett-e. "Több misszióra van szükségünk a Vénusz tanulmányozásához és több részletre a történelme és fejlődése megértéséhez" - mondta Way. Ugyanakkor úgy véli, hogy az egykori Vénusz drámaian különbözött attól a bolygótól, amelyet ma ismerünk.
