Kiderült, mit tudtunk rosszul a fáraókról

A Behtyerev-kór (spondylitis ankylopoetica, SPA) olyan gyulladásos betegség, amely a csigolyák közötti, a kereszt- és a csípőcsonti ízületeket érinti. A kór előrehaladtával a beteg gerince megmerevedik, a csigolyák összenőnek; ez háti és deréktáji fájdalommal jár, a beteg egyre kevésbé tud mozogni. Statisztikák szerint manapság 2,4 millió 15 évesnél idősebb amerikait érint ez a betegség. Az 1980-as években III. Amenhotep, II. Ramszesz és fia, Merenptah fáraók múmiáiról készült röntgenfelvételek alapján azt gondolták, hogy ebben a betegségben szenvedtek az ókori egyiptomi hatalmasságok.

Mi sem mutatja jobban, mennyire lényeges része a gerinc a csontváznak, hogy erről kapta nevét a gerincesek törzse, melybe az emlősök, így az ember is tartozik. Gerinc és gerinc között azért- helyzetétől és feladatától függően - nagy különbségek vannak. Tudjon meg többet , kattintson! A most készített CT-vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy ez a diagnózis téves. A kairói egyetem munkatársai tizenhárom, i. e. 1492 és 1153 között élt egyiptomi uralkodó múmiáját vizsgálták meg CT-vel. A felvételek alapján kizárták a Behtyerev-kórt, ugyanis a deréktáji csigolyákon, illetve a medence ízületein nem találtak elváltozásokat.

Találtak viszont összecsontosodott részeket a háti gerincen; ez pedig a Forestier-betegségre (diffúz idiopathiás skeletális hyperostosis; DISH) jellemző tünet. Nagy valószínűséggel ebben szenvedett III. Amenhotep, II. Ramszesz és fia, Merenptah is.

A két betegség tünetei részben hasonlóak (a fáraóknak biztos fájt a hátuk, és merev volt a tartásuk), fontos különbség azonban, hogy míg az fáraók igen aktív életmódot folytattak , és sokáig, átlagosan 64 éves korukig éltek.

Az új kutatás eredményeit az című szaklapban tették közzé.