A múmiák DNS-ének elemzésével és más tudományos módszerekkel egyiptomi kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Tutanhamon fáraó halálához hozzájárultak a csontdeformitások és a malária is.
Mivel a fiatalon elhunyt Tutanhamon utódot nem hagyott maga után, a tudósok csak találgatták, milyen betegségek fordultak elő a családjában és azt is vitatták, pontosan mi okozta a fáraó halálát 19 évesen.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy az uralkodócsalád tagjai nőies vagy androgin vonásokat mutattak, ezt a hormonális zavarral magyarázható, férfiakban mellnövekedést okozó ginekomasztiával indokolták, emellett felmerült a Marfan-szindróma és sok más betegség is. "Ezek azonban csak feltevések, mivel nem a mumifikált maradványok vizsgálatából származnak" - írták a szerzők.
Dr. Zahi Hawass, a kairói Régiségek Legfelsőbb Tanácsának kutatója munkatársaival 11 királyi múmián kereste az öröklődő betegségek, a fertőzések és a vérrokonság jeleit. Emellett keresték Tutanhamon halálának pontos okát, ami a feltételezések szerint lehetett sérülés, vérmérgezés, combcsonttörés miatti zsírembólia, fejre mért ütés általi halál vagy mérgezés.
A 11 múmia antropológiai, radiológiai és genetikai vizsgálata nem igazolta a ginekomasztiát és a Marfan-szindrómát, a fáraók megjelenése valószínűleg egy adott divatot követett.
A Kr.e. körülbelül 1550-1295 között hatalmon lévő 18. dinasztia az ókori Egyiptom egyik legerősebb uralkodóháza volt, legismertebb képviselőjük Tutanhamon, aki azonban csak rövid ideig uralkodott. A fáraó uralkodásának kilencedik évében hunyt el 19 éves korában.
Az új adatok új megközelítési utakat nyitnak meg a fáraók korának molekuláris családfakutatása előtt, írták a szerzők a JAMA folyóirat február 17-i számában.
Animáció: HáziPatika.com
