Szakmai körökben egyelőre vita folyik arról, hogyan táplálkoztak a korai emberek. A neandervölgyi embert hagyományosan húsevőként tartják számon, aki nagy emlősökre is vadászott. Ugyanakkor arra is utalnak bizonyítékok, hogy növényeket fogyasztott. Sőt a foggyökerekben talált, alapvetően magas nitrogénizotóp-értékek remek kiindulási pontot jelentenek alternatív elméletek számára is, például hogy a neandervölgyi ember halászattal is foglalkozott, sokáig szoptatta utódait, vagy hogy kannibálként embertársaira is vadászott.
A lipcsei kutatók egy neandervölgyi nő és egy neandervölgyi csecsemő két franciaországi barlangból származó foggyökereit vetették pontos izotópos elemzés alá. Az így kapott eredmények alapján elvetették ezeket az elméleteket. Kimutatásuk szerint a nő főként szárazföldi emlősökkel, például szarvasokkal és lovakkal táplálkozott.
Kutatásaik során a szakértők egy új módszert, az úgynevezett vegyületspecifikus izotópelemzést alkalmazták, amellyel külön-külön tudták elemezni a különböző aminosavak izotóp-összetételét a kötőszövetben. Mivel ezek minden élőlénynél részben különbözőképpen fejlődnek, ez a módszer pontos állítások megfogalmazására biztosít lehetőséget.
