A bizonytalanság sokkal súlyosabb terheket ró az emberre, mint azt korábban gondoltuk, komoly stresszel jár együtt, többel, mint amikor egyértelműen tudjuk, hogy valami fájdalmas dolog történik velünk - derítették ki kutatók.
A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány neurológus szerzői úgy találták, hogy
nagyobb stresszt okoz, ha csak egy kis valószínűsége van annak, hogy valami rossz történik (például enyhe áramütést kapunk, mint a kísérletben részt vevők), mint az, ha biztosan tudjuk, hogy ez be fog következni.
A University College London (UCL) kutatói 45 önkéntest vontak be a kísérletbe, melynek során egy számítógépes játékkal kellett játszaniuk. A játékban köveket kellett felfordítani, de a kövek alatt kígyók rejtőzhettek el. A játék lényege az volt, hogy kitalálják, mely kövek alatt nincs kígyó - ha olyan kőre kattintottak, mely alatt a kígyó rejtőzött, enyhe áramütést kaptak. Minél gyakorlottabbá váltak a résztvevők, annál nehezebben lehetett kitalálni, hogy melyek voltak a "biztonságos" és a "veszélyes" kövek.
Azok az emberek, akik úgy érzik, hogy a pénzügyi kilátásaik bizonytalanok, több fizikai fájdalmat tapasztalnak, mint azok, akik anyagi biztonságban tudják magukat.
Kattintson!
A játék során egy
számítógépes modellel vizsgálták a bizonytalanság mértékét, és folyamatosan figyelték azt is, hogy mekkora stresszt élnek át az önkéntesek. A
bizonytalanság mértéke egyenes arányban volt a stressz mértékével: minél bizonytalanabb volt a játék kimenetele, annál stresszesebbek voltak a résztvevők. A stressz akkor volt a legnagyobb, amikor 50 százalék esély volt arra, hogy áramütést kapnak. Ugyanakkor, a stressz szintje egyaránt minimális volt, amikor 0, és akkor is, amikor 100 százalék esélyük volt az áramütésre.

A bizonytalanság a stressznél is károsabb lehet
A szakemberek szerint a
stressznek fontos szerepe lehet a bizonytalanságok kiszűrésében, ugyanis segíthet a
döntések meghozatalában, illetve annak felmérésében, hogy valami mennyire kockázatos.
"
Sokkal rosszabb, ha nem tudjuk, hogy valami megtörténik-e vagy sem, mint az, hogy biztosan tudjuk, hogy valami rossz fog történni" - foglalta össze a kutatás vezető szerzője, Archy de Berker. "Ez a legtöbb ember számára ismerős elképzelés, most azonban sikerült tudományosan is bizonyítani."
Dr. Robb Rutledge, a kutatás másik vezetője szerint ezt nagyon sok hétköznapi esetben is megtapasztalhatjuk, például ha egy állásinterjúra készülünk, ha egy orvosi vizsgálat eredményére várunk, vagy ha azt várjuk, hogy kiderül-e, mennyit késik a repülőgépünk. A szakemberek azonban azt is hozzáteszik, hogy napjainkban elég
sok lehetőségünk van arra is, hogy a bizonytalan tényezőket kiiktassuk: ezek közé tartozik például az, hogy a járműveket valós időben követhetjük, és figyelhetjük, hogy mennyit késnek.