Bizonyos paraziták, ha valamilyen módon bejutnak a szervezetünkbe, szabadon közlekednek a szöveteink között: elérhetnek a szemeinkbe, leggyakrabban pedig az agyunkban kötnek ki. Itt megtelepszenek, növekednek, és mozognak a fejünkben. Éppen ez történt azzal a brit nővel is, akinek kínai útja után a CNN .
"Nagyon kevés dolog mozog az agyban, ez a valami pedig mozgott az agy egyes részei között" - mondja Dr. Effrossyni Gkrania-Klotsas, a nő kezelőorvosa.
1953 és 2013 között mindössze 300 Spirometra-fertőzés ismeretes; Ázsiában valószínűleg gyakoribb a fertőzés, de pontos adatok sem a férgekről, sem pedig a fertőzéses esetekről nincsenek. A galandféreg genomját azonban nemrégiben leírták, és az is kiderült, hogy igen bonyolult életciklusban fejlődik a parazita. Kifejlett férgek szinte kizárólag kutyák és macskák bélrendszerében találhatóak. De ezek az állatok terjeszteni tudják a férgek petéit, megfertőzve ezáltal például a vizeket. A vízből a lárvák bejuthatnak a vízben élő állatokba is: ráffélékbe, békákba, kígyókba. Az ember pedig úgy fertőződhet meg, ha egy-egy ilyen fertőzött állattal kapcsolatba kerül.
A brit nő a feltételezések szerint Kínában fürdés közben nyelhetett egy kis vizet, amely szerencsétlenségére fertőzött volt. Így került a szervezetébe a féreg. A lárva állapotú állat az agyban cisztákat alakíthat ki, és azokba ágyazódva élhet tovább: károsítva ezzel a szöveteket, ami vakságot, bénulást, de akár halált is okozhat.
Mivel a fertőzés igen ritka, nincs kifejlesztve kifejezetten erre a féregre ható gyógyszer - ez senkinek sem érné meg. De vizsgálatok során más parazitákkal való hasonlóságukat kutatva kiderülhet, mely létező gyógyszerek lehetnek alkalmasak a galandféreg okozta fertőzésre. A brit nő agyából kiműtött állat mintáinak segítségével pedig a fertőzés diagnosztikájában is nagy előrelépést tehetnek a kutatók.
A Spirometra erinaceieuropaei ugyan igen ritkán okoz fertőzést, vannak azonban más galandférgek, amelyek gyakrabban okoznak betegséget. Három ismert galandféreg-faj okoz agyi fertőzést. Közülük az egyik a sertéshúsban található Taenia Solium. Ezt kétféleképpen lehet elkapni. Vagy úgy, hogy az ember félig nyersen fogyasztja el a fertőzött állat húsát; ennek az az eredménye, hogy az ember bélrendszerébe kerül a kifejlett állat (ezt taeniasisnek nevezik). Vagy pedig úgy, hogy a lárva állapotú állat kerül a szervezetbe fertőzött állat vagy ember ürülékéből. Ha a lárva állapotú állat az idegrendszerbe, így az agyba kerül, neurocysticercosist okoz. Utóbbi gyakori tünetei az epilepsziás rohamok.
A fertőzés olyan területeken gyakoribb, ahol elégtelenek a higiénés körülmények: ha nincs mód kezet mosni, az ember még saját magát is megfertőzheti a lárvát a székletéből újra a szervezetébe juttatva. A legtöbb ilyen fertőzés Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában fordul elő a WHO adatai szerint. Ez a fertőzés egyébként gyógyszeresen jól kezelhető.
